Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 743 felek szövetségére épülő monarchikus kapcsolat realizálására nyílt esélye az országnak március 14-én. A „reform vagy anarchia" dilemmája után bomlik ki a másik programszerű „lehetőség" egy hosszabb gondolatsor végén. A kiindulópont itt a veszélyelkerülés egyik záloga, a magyar „alkotmányos bázis." A szónok a „tűz" terjedésével szembeni érvként a „szomszédsággal" való összehasonlításban hivatkozott erre az értékre. Egyszerre helyzetelemző, program- és gesztusértékű gondolat. Ön- és közbizalom növelő gesztus, mert a beszélő - miközben a magyar alkotmányos büszkeségre apellál (mi már „a konstitucionális formákat évszázadok óta megszoktuk" - egyben a pozitív végkifejlet lehetőségét sugallja: „előnnyel bírunk." Az összehasonlításban a „szomszédok" maradnak el, mert nekik az alkotmányos játékszabályokba „értelmiségök [értsd: civilizáltságuk, műveltségük] mellett is" „bele kell okulniuk" (szokniuk). A beszéd később kifejtett cselekvésprogramja már ennél a résznél is megjelenik a feltételes módú ragozásban: nyilván csak akkor következhet be mindez, ha az alapfeltétel, a „rend" (ebben a mondatban még „az alkotmányos forma" fogalma utal rá) megmarad. A szövegrész helyzetelemző vonatkozása ebből a gondolatmenetből következik. A magyar alkotmányosság léte - az egyik lehetséges olvasatot továbbgondolva - azért kedvező, mert a politika szereplői már elsajátították a nyilvános közélet formáit és normáit, birtokukban van a kezdeményezés és cselekvés alkotmányos eszköze, s így az akarat-kifejezés forradalmi lehetősége (mintája) kevésbé ragadja el őket. Az „alkotmányos forma", „megszokás", „beleokulni" kifejezések mellett ezt az olvasatot erősíti a Pester Zeitung vonatkozó, a többinél jelentősen hosszabb, és a szövegrészt csak ilyen összefüggésben értelmező megfogalmazása: „Azzal az előnnyel bírunk, hogy nekünk, [mivel] évszázadok óta hozzászoktunk az alkotmányos formákhoz, nyugtalan pillanatokban sem könnyű kizökkenni a megszokott kerékvágásból; másként van ez a szomszédságban: [ahol] az alkotmányos mozgás [/fejlődés] ismeretlen, és ott [ezért] könnyen megbolondulnak." A szövegrész két hosszabb változata (BpH, PZ) kölcsönösen egészíti ki egymást. Speciális tartalomként csak a BpH-ban olvasható a bevezető gondolat: „Mikor Europa minden népe bomladozik,", a, „bár hiányos" és az „értelmiségök mellett" utalás. A PZ „specialitása" a magyarázó mellékmondat („nyugtalan ...), és a „szomszédságra" vonatkozó hosszabb fejtegetés. A harmadik rövidebb verzió (PH) főleg a BpH közlését erősíti. Bizonyosan T/l.-es a felütés alanya, és az „előny" szó mellett a „(meg)szokni" igét is mindhárom változat közli. Valószínűleg egyik alkalommal az „alkotmányos" („vágás"/„bázis), míg a másikban a „konstitucionális forma" (BpH, PZ) kifejezés hangzott el. A BpH és PH egyezése igazolja, hogy az („azokba'V'bele") „kell okulniok" fordulat szerepelt. A magyar „alkotmányos bázis" „bár hiányos", mégis puszta léte által záloga lehet a jövőnek - folytatta a beszélő.12 7 Nyilván amiatt a korábban felvillan-127 A sok kínálkozó párhuzam közül egy megvilágosító példa a Hunnia szövegéből, amely szerint Magyarországnak az a helyzeti előnye, hogy „több század óta bírja e kincsnek [képviseleti rendszer] fő vázlatait", s ezáltal a Monarchia mintatartománya lehet: „a magyar nemzet [...] minthogy szabad szerkezetű alkotmánya van, nemcsak az ausztriai közbirodalomnak, de az egész földtértnek] becsületes lakosát is közelebb állíthatja józan emberi törekedésének végcéljához." L. Széchenyi I., 1858. 87., 213.
