Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 737 hető szöveghely közül csak egy (a Stadium-ból vett) példa álljon itt a végső leegyszerűsítés érzékeltetésére: „[...] előrehaladás és helyben maradás közt forog nemzeti életünk és halálunk."115 Ennek az eszmei konstrukciónak a létezését fedezhetjük fel a március 14-i kételyes mondatok mögött. Akkor válik világossá, hogy a bécsi forradalom miért jelenti a magyar nemzet számára az élet vagy halál feszültségét, amikor a szónok néhány mondattal alább megmagyarázza félelmét: „az aggasztja, hogy a szomszédság tűzre lobhant, s mi [...] közel vagyunk e tűzhöz. " A tűz lehetséges terjedésének következtében pedig - amire a magyar nemzet jellemző nemzetkarakterjegye („szalmatermészet") miatt meg is van az esély -, az alternatíva: „vagy reform vagy anarchia." Ennek a résznek a nyelvi szerkezete biztonsággal rekonstruálható. Valószínűleg a kétszer előforduló (PH, NU) alanyi alárendelés határozta meg a struktúrát: „az aggasztja, hogy...". A következő tagmondat, amelyik a főmondatnak szintén alanyi alárendeltje és az első mellékmondatnak kapcsolatos mellérendeltje, ugyanúgy, mindegyik változatban a kötőszóval és személyes névmással kezdődik: „(é)s mi". Az is bizonyos, hogy a tartalmilag kapcsolódó következő részt („Vagy reform...") a szónok hangsúlya elválasztotta az előző mondattól, mert három közlésben (BpH, PH, PZ) külön mondatként kezelték. Megkérdőjelezhető viszont a BpH egyedi mellékmondata („hol az alkotmányos formák ismeretlenek") mert a másik két magyar újságban egyáltalán nincs megerősítve. A szövegösszefüggésbe azonban beleillik, sőt a PZ szintén egyedi formulája „a minket közvetlen közelünkben körülvevő abszolutista államformák"-ról a minősítést más megfogalmazásban igazolja. És mivel a következő mondatok ezt a tartalmi elemet viszik tovább, ezért elképzelhető, hogy ez a tagmondat elhangzott, és csak a BpH tudósítója adta vissza pontosan a szövegrészt. Az első tagmondat (vagy külön mondat) kifejezései közül az „aggasztja" (BpH, PH, NU) szó hangzott el bizonyosan, a „de" (PH, NU) és a „mi" (BpH, NU) szavak szereplése csak valószínűsíthető. A következő rész alapja nagyjából rekonstruálható, mert a „szomszéd" (-ság, -ságban, -ban), „lobban(t)"; „(é)s mi"; „közel"; és „e tűzhez", kifejezések háromszor, ill. a „tűzre" (BpH, PH), „szalma-" (PH, NU), és az „állunk" (BpH, NU) szavak kétszer szerepelnek. Az egyediségek közül csak feltételezhető, hogy a „szalmakörülményeink" kifejezés elhangzott, mivel a PíZ-ban kurziválva kiemelték. A választói mellérendelés fogalmai egyértelműek, sőt a BpH és a PH verziói azt támasztják alá, hogy ismétlődött a kötőszó, és toldalék nélkül következtek a főnevek: „vagy reform vagy anarchia." A mondatot lezáró állítmányi rész négy különböző változatban fordul elő, és csak az ál(unk) szó (BpH, NU) ill. a T/l-es utalás (BpH, NU, PZ) mutat hasonlóságot. A PH erőteljesen felhívó változatát („ezek közt kell választani") a másik három nem erősíti meg. Az ismétlődő választói mellérendelés tehát ebben a beszédben egyértelművé teszi az összefüggést: az egyik oldalon a reform fogalma a szebb jövő, nagyra nő (vagyis: „élet") kifejezésekkel azonosul, az anarchia fogalma pedig a végóráját éri, kimúltak (vagyis: „halál") kifejezésekkel. Ez az azonosítás folya-15 Széchenyi István: Stadium. Lipcse, 1833. Előszó 1.
