Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
732 VELKEY FERENC ben, és a kormánnyal való együttműködés jegyében „lassított", ezért feltehető, hogy ekkor is a március 3-án már megfogalmazott „csak egyet aludjunk rá!" elvet követte.10 5 A Pesti Hirlap és a Nemzeti Újság híradásának következő sora arra utal, hogy sajtóügyi megszólítottsága a nemes grófot magyarázkodásra késztette. E lapok egybehangzó szövegközlése szerint Széchenyi egyéb választmányi elfoglaltságával indokolta a deputáció korábbi munkátlanságát. Bár a BpH és a PZ nem utalt erre a megjegyzésre, de a másik két lap tartalmilag megegyező, formájában különböző közlése egyértelművé teszi, hogy a mentegetőzés — a „választmány" és a „volna" szavakkal együtt — elhangzott. A két verzió (PH, NU) nyelvi konstrukciói egyaránt lehetségesek. Az ismert történeti adatok szerint joggal mentegetőzött, hiszen a sajtótörvények kidolgozására kiküldött kerületi választmánynak ő volt az elnöke, s mivel a deputáció névjegyzékét a november 29-i kerületi tárgyalásban ismertették, ezért bő három hónap állt volna a választmány rendelkezésére, hogy elkészítse sajtótörvény-tervezetét.106 Arról azonban nem tudunk, hogy bárminemű munkát végeztek volna.10 7 Széchenyi ekkori naplóbejegyzéseiben egyszer sem utalt erre a deputációra, s csak Szemere Bertalanról, a választmány titkáráról ismert olyan adat, hogy — az „elnökkel" való tárgyalás nélkül — gondolkodott valaminő tervezeten.108 Szemerének egyébként már januárban kételyei voltak 105 A diétán többször még a reformtárgyakban is kárhoztatta a sietséget. Olykor tartalmi, de általában taktikai megfontolásból. Elsősorban azért, hogy az ügyek kikerüljenek a „hatás-ellenhatás" játékmezőjéből, és mind a kormányt, mind a diétát még a feszültségek előtt fel lehessen készíteni egy józan kompromisszumra. Egy példa a Tasner Antalhoz írt 1847 december 3-i leveléből: „Kossuth [...] az adó dolgát - ha nem tartom fel egy kissé - két óra alatt keresztül viszi. Most legalább két napig tartott. Ma az örökváltság dolgát akarta keresztül hajtani - és holnap az aviticitas eltörlését! - E két kis tárgyacska jövő hétre marad." (SzIL III. 564. ) Hogy a kormányzattal való együttműködés összefüggésében Széchenyitől elvárták (a maga által is vállalt) moderátor szerepet, arról híven vallanak Apponyi Györggyel ekkoriban váltott levelei. Március 1-én Apponyi hangsúlyozottan fel is kérte az események visszafogására. Közli: Viszota Gy.: Bevezetés II. i. m. CCCXCCCXII. és Adatok II. 645-646. Március elején mint láttuk valóban egyértelműen lassítani akart, s akkor használta az idézett szófordulatot Tasner Antalnak elküldött levelében (1848. március 2-3.): „Tegnap, hahaha! Kossuth keresztül vitte egy követi konferenciában, hogy ma a kerületiben azt fogja indítványozni etc. etc. miszerint felelős magyar minisztériumot adjon nekünk a fejedelem. Nagy bajjal nekünk csak annyi sikerült, hogy ezt ma circumscriptive fogja tenni. Én kértem: nur einmal darüber schlafen. Nem használt, tatár hévvel keresztül tört mindezen." SzIL III. 597-598. 106 a választmány összetételét november 16-án határozták meg (8 megyei és 3 városi követ), a névjegyzéket pedig 29-én hirdették ki (12 megyei, 3 városi és l-l a szabad kerületek ill. a káptalanok részéről). Ott szerepelt a megyék részéről a dunántúli kerület nevében gr. Széchenyi István neve. PH 1847. november 21. és december 5. 107 Feltehetően volt egy formális alakuló ülés, de a vonatkozó irodalom nem egyértelmű (források hiányában) a kérdést illetően. Both Ödön szerint a bizottság „alkalmasint csak egy formális ülést tarthatott", de Bényei Miklós ugyanezt - újabb hivatkozás nélkül - már mint bizonyosságot állítja. Both Ödön: Az 1848. évi sajtótörvény létrejötte.(A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban). Szeged, 1956. 58. ill. Bényei M.: A reformkori i. m. 84. 108 Szemere Bertalan tanúskodik saját előkészületeiről 1848 január 14-én kelt Csengery Antalhoz írott levelében: „Én most a sajtótörvényen és évenkinti országgyűlésen dolgozom. Amabban nem birtok adattal? És mit gondoltok, jury nélkül nem lehető? semmi esetre?" Közli: AFÉSzL I. 66-67, Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen, 1994. 84.; Both Ödön: Az 1848. évi sajtótörvény létrejötte.(A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban). Szeged, 1956. 58, és Kosáry D.: A forradalom i. m. 28.
