Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 731 lemben nyilatkozik.") teljesen különbözik a másik kettőtől, de a PH és NU változata sem döntően hasonló. Csak az „ezután" és az „esemény" kifejezések ismétlődnek. Biztosan, egyedül csak a mind a négy változatban (a PZ-ben is) szereplő „esemény" szóról állapíthatjuk meg, hogy elhangzott. A BpH-ban csak a következő mondatban tűnik fel, de mivel az a mondat mindegyik verzióban az „eseményre" utal vissza, ezért megmagyarázható továbbcsúszása. Az viszont szembetűnő, hogy az eseménynek mindegyik változatban más a jelzője: „legközelebbi nagy" {PH), „mai" (NU), „legújabb" (PZ) és „mostani" (BpH). Az eltéréseket az magyarázza, hogy nem a mondat fogalmai voltak hangsúlyosak, hanem a témaváltás maga. A „felépített" beszéd tulajdonképpen ekkor kezdődik, s az első sorok csak szervetlenül kapcsolódva töltik be praktikus funkciójukat. A szöveg értelmezésekor mégsem hagyhatók figyelmen kívül, mert hiszen a szónok számára kellemetlen beszédhelyzetet teremtettek, s mert — amint láttuk — a közvetlen hallgatói magatartásokat lényegesen befolyásolták. Kossuth Lajos mindkét beszédében a legfontosabb, azonnali teendők között a második helyen (a rend fenntartása után) jelölte meg a sajtóügy rendezését, a sajtószabadság törvény általi kivívását. A tárgyban kiküldött választmányt kérte fel arra, hogy „mielőbb", „még ma" jelentést tegyen. Széchenyinek, mint a deputáció elnökének erre az erős hangsúlyú felszólításra reagálnia kellett. 0 beszédének első mondatában „holnap" tartandó ülésre hívta a választmány tagjait. A szövegváltozatok az időpontot illetően egyértelműek, mindegyik újságban „holnap" szerepel, de ezen kívül csak a „sajtó-" és „választmány" szavak olvashatók visszatérően. A nyelvi konstrukciók különbözősége mellett az is föltűnő, hogy a megfogalmazások árnyalatai a beszélőnek más-más viszonyulására utalnak. A „felkéri" (BpH), „magához kéri" (PH) és „bejelenti" (PZ) változatok közül bármelyik lehetséges, de a „beleegyez szinte azon kívánatba" (NU) fordulat kizárható, mert a témában előtte egyedül felszólaló Kossuth Lajos más időkeretet jelölt meg. Széchenyi egy már elhangzott elvárásnak eleget téve hívta egybe a választmányt, de azzal hogy az ülést „másnapra" tette, nem követett semmilyen megfogalmazott kívánságot.10 4 Sőt éppen időpont-megjelölésével tért el több hallgatója siettető elvárásától, és ezzel adott okot arra, hogy Justh, Madarász és Pázmándy vele vitába szálljon. S nemcsak utóbb ők, hanem valószínűleg már Széchenyi beszéde közben többen jelezték kifogásukat a „holnapi" üléssel szemben. Erre utal a BpH zárójeles megjegyzése: „Többen ma kívánják a választmányi ülést megtartani." Az nem dönthető egyértelműen el, hogy egyszerű praktikus megfontolásból vagy lassító szándékkal jelölte meg a következő napot. Mivel ezen a diétán többször (a március eleji napokban pedig különösen) a „megfontoltság" érdeké-104 Kossuth első beszédének üzenetét adták vissza az újságok a „mielőbb", „lehető leghamarabb", és „legrövidebb idő alatt" szófordulatokkal. Bár nem ennyire egyértelműen közölték a hírlapok Kossuth második beszédének vonatkozó szavait, de az bizonyosan megállapítható, hogy nem „holnapi" ülést javasolt. A három változat közül az egyik viszonylagosabb: „holnap a sajtó körüli intézkedésre nézve rögtönös véleményt adjon" (NU), de a másik kettő világos: „rögtön jelentést tegyen" (BpH), „még ma üljenek össze" (PH).
