Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
730 VELKEY FERENC zett szakmunkákban olyan (tudatos, vagy az előfeltevések, magyarázó sémák miatt tudattalan) szövegmanipulációk is megfigyelhetőek, amelyek világossá teszik, hogy egy-egy markáns Széchenyi-értékelés alá rendelődött a beszéd interpretációja, azaz a szöveg inkább csak muníciót, idézetet szolgáltatott a közelítésmódhoz. A felmerülő tartalmi különbségek elsősorban Széchenyi politikai nézőpontjának megítélésében ragadhatok meg; s míg az egyik felfogás-típus őt a változástól, kravalltól félő „külön hangként" mutatta be, addig a másik, a márciusi „forradalommal" ekkor azonosuló és így e beszéddel „forduló" politikust értékelte. Az alapséma meghatározó elemei a dinasztiához, a nemzeti önrendelkezéshez, a társadalmi átalakulás dinamikájához, a rendhez stb. kapcsolódó megfontolások voltak, de az elbeszélések középpontjába a forradalommal kapcsolatos egykori és történetírói viszonyulások kerültek. Kétségtelen, hogy a huszadik század kapcsolódó narratíváit valamiféle revolucionista - anti-revolucionista szempont határozta meg, de ma már ennek meghaladása nem lehet feladatunk. Egyrészt azért nem, mert a kossuthi interpretációt (látszólag teljesen) követő, Széchenyi fordulatára nagy hangsúlyt tevő értékelések alapvetően eltérnek Kossuthnak éppen az átalakulás jellegére vonatkozó megjegyzéseitől. Az ő memoár-szövegei sokkal közelebb állnak az utóbbi harminc esztendő szakirodalmában erősen jelenlévő „törvényes forradalom"-interpretációhoz. Másrészt pedig a régebbi irodalomban is fellelhettünk árnyaltabb elemzéseket (Márki, Friedreich), mint ahogy a legújabb irodalomban, ha nem is „a 48-as nagy Széchenyi-elbeszélés" szintjén, de megtörtént a korrekció. Immár az árnyalás útján haladhatunk tovább. A beszéd (egy) értelmező olvasata A sajtóválasztmányról: A Jelenkor kivonatos szövegközlésében az olvasható, hogy a nemes gróf sajtóválasztmány-elnöki minőségében nyilatkozott meg.10 3 Széchenyi István első mondata valóban a kodifikációra felhívott sajtóügyi deputáció ülésének bejelentése volt, de a beszéd jelentősen eltért a közvetlen megszólítottság tárgyától. A sajtóügy még a kiindulópontját sem jelölte meg helyzetelemzésének, hanem csak a felszólalás apropóját adta. Nem véletlen, hogy mind a négy, a szöveget hosszan közlő hírlap elválasztotta a deputációra vonatkozó sorokat a politikai-helyzetelemző résztől. S bár az átvezető mondat változatai alig-alig egyeznek, mégis egyértelmű, hogy Széchenyi maga zárta le a sajtóügyi választmányra vonatkozó mondandóját, és tért át hangsúlyozottan más tárgyra, a „nagy események" taglalására. Annak igazolására, hogy Széchenyi maga mondta ki a témaváltást kifejező mondatot, az is elegendő bizonyíték, hogy mind a négy hírlap rögzít egy-egy ilyen értelmű megjegyzést. A BpH sora („A körülmények felett következő érte-103 A Jelenkor úgy kivonatolta a beszédet, hogy a helyzetelemzéshez közvetlenül nem kapcsolódó első mondatokat nem részletezte, csak Széchenyi választmány-elnöki megjelölésével utalt a szóló első soraira.
