Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975
MAGYARORSZÁG ÉS A VIETNAMI HÁBORÚ, 1962-1975 69 jet-barát politikusai rajtuk keresztül tartottak kapcsolatot Moszkvával, de a szovjet támogatás jelentőségét ekkor is szem előtt tartó keményvonalas vietnami pártvezetők szintén őket használták a szovjetekkel való közvetett kommunikációra. A Kreml a maga részéről abban bízott, hogy a magyarok és a lengyelek személyes kapcsolataikat felhasználva képesek lesznek a vietnami vezetést visszatéríteni a „helyes útra." A közvetlen amerikai beavatkozás azonban új helyzetet teremtett, amely Moszkvát 1965 februárjában döntő lépésre kényszerítette. Az SZKP a konfliktus kiéleződésére reagálva Hanoiba küldte Alekszej Koszigin kormányfőt. Koszigin útban Vietnam felé Pekingben is megállt, a szovjet és kínai álláspont közeledését azonban nem sikerült elérnie. A hanoi magyar nagykövet jelentése szerint a szovjet-vietnami tárgyalások túlnyomórészt a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról, Moszkva és Hanoi ezek megoldására vonatkozó álláspontjáról szóltak. Az amerikai „agresszió" kérdésével a jelentés alig foglalkozik, s akkor is csak mint „a VDK katonai vonatkozású problémái" vagy „a dél-vietnami helyzet nehézségei" kerül említésre. A tárgyalások eredményeként Moszkva nagyarányú gazdasági és katonai segítségnyújtást ajánlott fel a VDK-nak. A szovjet támogatás elsődleges célját illetően árulkodó, hogy a követi jelentés legfontosabb szempontként azt emeli ki, hogy a gazdasági segítségnyújtás tekintetében „a Szovjetunió most körülbelül egy szintre került Kínával," a szovjet fegyverszállítás mennyisége pedig „a szovjet nagykövet szerint meghaladja a Kína által nyújtott katonai segítséget."7'' Kezdetben úgy tűnt, a növekvő szovjet támogatás eléri a célját. Májusban a magyar nagykövet arról tett jelentést, hogy Koszigin látogatását követően számos, a kínai irányvonalat képviselő felsővezetőt váltottak le, s hogy „a kína-barát elemek" lecserélése középkáder szinten is várható.77 A személycseréket a magyar nagykövet, a többi „baráti" diplomatával együtt úgy értékelte, mint Hanoi politikájában várható „bizonyos változás jelét." A szovjet diplomácia azonban az amerikai vezetésre még ilyen közvetett befolyással sem bírt. A Fehér Ház minden józan figyelmeztetés ellenére 1965 folyamán folyamatosan növelte a Dél-Vietnamban állomásozó csapatai létszámát és a helyi ellenállás megtörése, valamint az Észak-Vietnami beszivárgás megállítása érdekében nagyszabású légi és szárazföldi hadműveletekbe kezdett. A szovjet blokk országai ekkor tettek kísérletet arra, hogy mindkét felet meggyőzzék: a tárgyalásos megoldásnak nincs alternatívája. A magyar források szerint Budapest a baráti országok egyeztetett álláspontja alapján vállalkozott a szovjet blokk érdekeinek képviseletére, a titkos békeközvetítési kísérlet lebonyolítására: hez hasonlóan — ám tőlük függetlenül — a magyar diplomaták is kiépítették saját informális kapcsolatrendszerüket az Észak-Vietnami pártvezetés legfelső köreiben. 76 Gogolyák Gusztáv hanoi magyar nagykövet Péternek, „Koszigin elvtárs látogatása a VDK-ban," 1965. március 6., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, 001330/28/1965, XIX-J-1-j, 109. doboz. 77 Gogolyák Péternek, „A VDK Nemzetgyűlésének II. ülésszaka," 1965. május 17., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, 01791/1/1965, XIX-J-1-j, 108. doboz.
