Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 713 A híradások különbségei azért is fontosak, mert így megragadhatók Széchenyi legfontosabb hangsúlyai, illetve a közlő sajátos értelmező „olvasata". Nyilván az egykor elhangzottak „helyreállítása", a sajtóközlések utáni pontos rekonstrukció még a rövid, több oldalról megerősített szövegrészek esetében is esetleges eredményhez vezet. Ezért, bár ha lehet, megpróbálkozunk vele, mégsem feltétlenül és nem mindig törekszünk a Széchenyi által elmondottak szó szerinti újraalkotására; a csak változataiban létező beszéd értelmezésére teszünk kísérletet.4 2 Előzetesen pontossági hierarchiát nem állíthatunk fel a közlések között, s csak a híradások hossza utal a változatok jelentőségbeli különbségére. Mind a szavak (300), mind a betűk számát (1833) tekintve leghosszabb a Budapesti Híradóé (azaz 300; 1833). Utána a formális statisztika szerint rövidebb, de valójában Széchenyi szövegét illetően bővebb Pesti Hírlapé (297; 1744) következik. Azért e megkötés, mert a hallgatói reakciókat többször zárójelben közlő Budapesti Híradó (ellentétben az arra nem utaló Pesti Hírlappal) ténylegesen szűkebb terjedelemben ismertette a gróf szavait (287; 1729). A. Nemzeti Újság (255; 1440) és a Pester Zeitutig (235; 1306) szintén „teljes" beszámolói viszont jelentősen rövidebbek mindkettőnél. Viszota Gyula szerint a Budapesti Hiradó változata fejezte ki „leghívebben" Széchenyi István beszédét.4 3 Bár a jeles Széchenyi-kutató megállapításának érvényét gyengíti, hogy nem támasztotta alá érvekkel megjegyzését, s hogy kéziratos forrás hiányában nehéz is bizonytani egy ilyen sommás ítéletet; mégis, ismerve a Hiradó sikereit a diétái informálás „versenyében", joggal várhatunk onnan jó közlést. Hiszen ez az újság 1847. novemberében Pozsonyba tette át székhelyét, a gyorsabb tudósítás érdekében külön nappali és éjszakai személyzettel dolgozott, 1848. januárjától pedig (elsőként) napilappá változott.44 Kezdjük ezért a sort az időrendben is első Hiradó-beli Széchenyi-beszéddel:4 5 „Gr. Széchenyi 1st. Mosony köv.: Felkéri a sajtóügyben kiküldött választmány tagjait holnap tartandó ülésre. (Többen ma kívánják a választmányi ülést megtartani.) A körülmények felett következő értelemben nyilatkozik. A mostani események felett sokan örülnek, sokan busulnak. Részéről magát nem tudja elhatározni. (Zúgás.) Felfogása szerint meglehet, hogy Magyarország uj és szebb jövendőnek indul, vagy hogy önmagával küzdve végóráját éri. Ha más nemzetek évrajzait tekinti, azok illy körülményekben vagy nagyra nőttek, vagy ki-42 Természetesen a szövegváltozatok közötti tartalmi, hangsúlybeli különbségekkel érdemben foglalkozunk. Viszont az apró (stiláris, nyelvi stb.) eltéréseket nem részletezzük, és csak a vonatkozó szövegrekonstrukciós részben teszünk kísérletet a változatokból következő, legmegerősítettebb verzió keresésére. Erre lehetőséget az ad, hogy a három magyar nyelvű teljes közlés szerencsésen egészíti ki egymást, és ha érdemi különbségek adódnak, akkor is valamelyik (változó) kettő szófordulatai megegyeznek. 43 Viszota Gyula forráskiadványának egyik lábjegyzetében néhány szó elhagyásával, bekezdésre töréssel és nyelvi finomítással közölte a BpH verzióját: SzIÖM 6/II. 1052-1053. 1. jegyz. Értékelő megjegyzése uo. Ugyanezt kivonatolta bevezetőjében is: Viszota Gy.: Bevezetés II. CCCXX. 44 Összefoglalóan erről: Kosáry D.: Az új politikai i. m. 801-802. és Uő: A forradalom i. m. 65-67. 45 BpH, 1848. márc. 15. Országgyűlés. Széchenyi beszédének közlésekor eltérve a szövegidézetek szokásos átírási formáitól (modern ékezetek, helyesírás stb.) az eredeti változatot betűhíven követjük. Az egykorú sajtóközlések hű visszaadása után azonban a beszédből vett szövegeket is a többi modernizált idézethez igazítjuk.
