Századok – 2010

SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én

706 VELKEY FERENC vel Kossuth e szövegében a pesti március 15. korfordító szerepére egyáltalán nem utalt, ezért megjegyzése azokat az értékelői dilemmákat is fölidézi, ame­lyek az átalakulás folyamatában „Pozsony és/vagy Pest" eltérő jelentőségét fir­tatják, olykor a kettőt szembeállítva máskor csak közöttük kisebb-nagyobb hangsúlyelmozdítást téve. A 14-i pozsonyi események sodrában kétségtelenül jelen volt a „vezető szerep" megőrzésének szándéka. Kossuth reggeli nagy be­szédében a felirat elfogadását kikényszerítő üzenetként ill. a „rend" megőrzé­sének szándékával kifejtette (e tételre háromszor is visszatérve), hogy „a moz­galom csak addig marad alkotmányos kerékvágásban," - s ez a ,jog és szabad­ság" garanciája -, ameddig „a törvényhozás [...] a gyeplőt kezeiből ki nem ereszti."25 Érzékletes példa a pozsonyi hangulat erejére Teleki László Vörös­martynak írott ismert levele (lényegében a „fővárosi" ellenzéknek szóló üzene­te), hiszen ő, mint az Ellenzéki Kör elnöke nyilván tudott a pesti előkészületek­ről, s habitusát tekintve sem számított a „mérsékelt" politikusok közé, mégis 14-én este ő sem tartotta időszerűnek a külső politikai nyomást. így érvelt: „A Rendek táblája teljesen föl tudta fogni helyzetét, s politikája növekedett az ese­ményekkel! Most a dolgok a legjobb vágásban vannak. Minden időelőtti és nem összpontosult működés: demonstratio, az ügynek könnyen árthatna. Könyör­gök tehát s nem csak az én, de sok elvbarátim nevében könyörgök, Kedves Ba­rátom! Használd hatalmas befolyásodat arra, hogy se az Ellenzéki körben, se másutt, mostan ilyes-féle demonstratiók ne történjenek; s maradjon el egyálta­lán minden lépés, mire nézve az impulzus nem innen a törvényhozó testtől, kü­lönösen a rendek táblájától jönne, — mert, mint mondám, összpontosultan kell működnünk; az országgyűlési ellenzék szellemével megelégedhetünk, minden helyesen indult, — sa süker bizonyos!"26 Az események sodra azonban már túl­nőtt a pozsonyi szándékokon, és másnap a pesti ifjúság kivívta a maga (és per­sze a szélesebb értelemben vett „nemzet") forradalmát. Ezáltal március köze­pének sikertörténete párhuzamos folyamatok és egymással versengő politikai forgatókönyvek eredője lett.2 7 Mivel azonban szoros kölcsönhatás alakult ki a 25 A fentebb megjelölt sajtóhíradások alapján. 26 Teleki László Vörösmarty Mihályhoz, Pozsony 1848. március 14-én. In: Vörösmarty emlék­könyve. A költő születésének százados évfordulójára [...]. Szerk. Czapáry László dr. Székesfejér­várott, 1900. 133-134. 2' Nyilván március 15. után a „pestieknek" nem egészen ugyanaz volt a forgatókönyve a rend­szerváltásról, mint a „pozsonyiaknak", s ők a „vezető szerep" kérdését sem látták ennyire egyértel­műnek. A színterek hatását kifejezte, hogy a politikai sajtóra jellemző korábbi határvonalak föloldód­tak, s helyette az az egyszerűbb séma határozta meg április elejéig a sajtópozíciókat, hogy melyik lap jelent meg (és kötődött) Pozsonyhoz és melyik Pesthez. Amíg a „pozsonyi" BpH és PrZ a diéta irány­vonalát közvetítette és csak igen kevés pesti hírt közölt, addig a PH, PZ, NU és a március 18-tól meg­jelenő Marczius Tizenötödike (alább: MT) vezető híreiben mindig Pestről szólt, az ottani események­nél hosszasan időzött, s Pozsonyból sematikusabban tudósított. A pestiek számára garanciát az adha­tott volna befolyásuk megtartására, ha az országgyűlés, azonnal (vagy néhány alapvető törvény meg­hozatala után rögtön) a fővárosba teszi át székhelyét. A pesti lapok mindegyikében hangsúlyosan sze­repelt ez az igény, és a PH március 18-i 2. számában már meg is fogalmazta a fentebbi felfogásra vo­natkozó válaszüzenetet: „Az országgyűlésnek azonban, ha a mozgalmak vezetését kezében akarja tartani, legfőbb feladata, mielőbb Pestre tenni üléseit." Közismert, hogy a pesti választmány hivata­los küldöttsége ugyanezt az alapcélját nem érte el Pozsonyban március 19-én, s így a fővárosi politi­kusoknak tudomásul kellett venniük (még ha a sajtóban nemtetszésüknek ill. siettető szándékuknak

Next

/
Thumbnails
Contents