Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 705 vidcbb visszaemlékezések hangulata egyáltalán nem ilyesfajta feszültséget, hanem sokkal inkább a lelkesültséget és az egység élményét tükrözik. Az aznapi történések lényegét így leginkább a következményükben ragadhatjuk meg: a magyar törvényhozás egésze (azaz a rendi diéta, mint a „nemzetet" reprezentáló intézmény) ekkor lett az átalakulás egyik letéteményese, s így március 3-a pozsonyi, március 15-e pesti és március 15-17-e bécsi eseményei mellett ez a nap is az egyik kulcsdátuma lett az április 11-ével betetőződő „törvényes forradalomnak."22 Kossuth Lajos későbbi — éppen Széchenyi István kapcsán lejegyzett — visszaemlékezésében ilyen értelemben emlékezett meg kitüntetetten erről a dátumról: „Az 1848-ki alkotások azon kevesebb, mint egy hónapi idő munkásságának eredménye, mely március 3-kán előadott felírási javaslatomnak a főrendek által elfogadásával március 14-kén kezdődött, s az utolsó rendi országgyűlés berekesztésével ápril 11-kén végződött, örökre nevezetes nap a magyar nemzet történelmében."23 Kossuth itt hosszabb időtartamra használta a „nevezetes nap" megjelölést — alatta a „nevezetes lap a magyar nemzet évkönyveiben (történelmében, történelemkönyvében stb.)" nyelvi konstrukciót sejthetjük —, de amikor „fordulópontként" konkrét dátumot jelölt meg, akkor visszatérően március 14-ére (néha együtt márc. 3-al vagy ápr. 11-el) hivatkozott.2 4 Mi-22 A szövegrész első idézőjeles szófordulata visszatérő formulája volt Kossuthnak március elejétől, itt a fentebb bemutatott beszédének változatát használtuk. A levélrészletre: Batth; ay Lajos az Ellenzéki Kör elnökéhez. 1848. márc. 14., első kiadása már egykor (PH, 1848. márc. 18.), Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. S. a. r.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. 212-213. A másik idézett szófordulat („the lawful revolution") Deák István előbb angolul (1979) majd kétszer magyarul kiadott fogalomteremtő munkájából származik. Deák István: A törvényes forradalom: Kossuth Lajos és a magyarok 1848/49-ben. Bp. 1994. A felsőtáblára nehezedő nyomásról: Vö.: Hunkár Antal emlékiratai. Közli: Lukinich Imre. Hadtörténeti Közlemények. 1926. 359.; Podmaniezky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a naplótöredékekből 1824-1887. Vál.: Steinert Ágota. Helikon Kiadó, H. n. [Gyomaendrőd] É. n. [1984.]. 250.; összefoglalóan a kérdésről: Varga J.: A jobbágyfelszabadítás i. m. 51-52. és jegyzetei. Ezeken kívül még: MOL A 96. MKL, AD, 17. es. Geheimen Berichte Briefe Szalay [...] 91-92.; MOL N 119. Titkosrendőrség, Elnöki felterjesztések, Sedlniczky felterjesztései március 14-ről. 11233-34. 23 Kossuth Lajos-. Visszaemlékezések. Széchenyi István. (Alább: Kossuth L., Visszaemlékezések: Sz. I.) A Széchenyire vonatkozó memoár' első részletei megjelentek egykor a Pesti Naplóban „Kossuth Iratainak IV-dik kötete. Visszaemlékezések. Széchenyi István" cím alatt — I—II. (PN, 1885. április 7.), III—IV (ápr. 9.) — két függelékkel (ápr. 11., 13.) kiegészítve. Végül ezek a részletek nem kerültek be a IV kötetbe, mint ahogyan azok a további többé-kevésbé kidolgozott szövegek sem, amelyek az 1840-es évek és főként 1848 összefüggésében „emlékeztek" Széchenyire. Mivel az Iratok IV kötetének megjelenését hosszas vajúdás előzte meg (1883-1894), s mivel közben sokat változott a koncepció (yö.: Kossuth Lajos Iratai IV S. a. r.: Helfy Ignácz. Bp. 1894. és KLI V uo. 1895. Helfy Ignácz: Előszó.), ezért kézirattöredékek sokasága keletkezett, amelyek arra utalnak, hogy Kossuth időszakosan felvette gondolatmenetének fonalát, hogy a Széchenyire vonatkozó emlékezését befejezze. A kimaradt töredékek és változatok java részét a kéziratok nyomán Viszota Gyula adta ki az egészet II. részként megnevezve (ő a PN-ben megjelent I-IV részt összefoglalóan elsőnek jelölte). Bár az idézett szöveghely is bekerült Viszota kiadványába, mégis itt jelöljük meg a sokkal gazdagabb, alább többször hivatkozott kézirathagyatékot, mivel Viszota (joggal) nem emelhetett be minden töredéket, s mivel pontatlan jegyzetekkel kommentálta a memoárokat. MOL Kossuth Levéltár, Kossuth-gyűjtemény (alább: KL KGy) R/90 (KL. iratainak időrendi része) 118. cím. A kéziratok: I. 6594/a. 1-77.; a javított PN számok: I. 6594/b. (MOL Mikrofilmtár 7130. t.). Vö.: SzIÖM 6/1. Függelék XI. 766-786., ill. 6/II. Függelék XI. 1047-1094. Az idézett rész: SzIÖM 6/11. 1049. 24 További példák: uo. 1050-52., 1065.
