Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Urbán Aladár: Széchenyi István és Pest városának municipális joga
Urbán Aladár SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS PEST VÁROSÁNAK MUNICIPÁLIS JOGA A Helytartótanács gyámsága alól szabadult városok örömmel fogadták az 1848:23.tc. intézkedését, amely azokat önálló köztörvényhatóságnak minősítette, amelyek közös dolgaikat felsőbb felügyelet mellett „minden más törvényhatóságtól függetlenül" a törvény szerint igazgatják. Ennek a frissen szerzett jognak alkalmazására és érvényesítésére Pest városának közgyűlése éberen ügyelt, ennek során több miniszterrel is vitája támadt. Ismert eset, hogy szembeszegült a belügyminiszterrel, amikor az a város rendőrsége mellett egy úgynevezett Országos Rendőri Hivatalt hozott létre a fővárosban megforduló idegenek, valamint a nyugtalanító céhlegény mozgalmak ellenőrzésére. A város augusztus 3-án benyújtott tiltakozására Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 15-én kelt válaszában reagált. Igyekezett megnyugtatni a közgyűlést, hogy az új hivatal a városi rendőrségnek csak utasításokat kíván adni, s egyedül sürgős és rendkívüli esetekben fog közvetlenül beavatkozni az eseményekbe. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogyha ilyen szükséges beavatkozás esetében a városi tisztviselők és a nemzetőrség megtagadja az együttműködést az Országi Rendőri Hivatallal, az engedetleneket állásukból fel fogja függeszteni.1 Mivel a sajtó nem foglalkozott vele, kisebb hullámokat vert egy nádori rendelet. István nádor a volt Helytartótanács még megmaradt ellenőrző szerepét meg kívánta szüntetni azzal, hogy az elnöklete alatt működő szépítő bizottmányban helyetteseként eddig szereplő volt helytartótanácsi tanácsos helyére új alelnököt nevezett ki. A nádor május 18-án levélben értesítette Pest városi szépítő bizottmányát, hogy amíg a törvény másként nem rendelkezik, a bizottmányt Széchenyi István közlekedési miniszter alá rendeli, s utasítja azt, hogy a miniszterrel mint helyettes elnökével vegye fel a kapcsolatot.2 Az értesítést tehát nem a város, hanem bizottsága kapta. A rendelet nyilván meglepetést okozott, de a reagálásra több, mint öt hét után került sor. Rottenbiller polgármester és munkatársai nyilván gondosan mérlegelték a teendőket, míg július l-jén a közgyűlés elé vitték az ügyet. A közgyűlés határozatáról július l-jén azonnal értesítették a nádort. A királyi fenségnek kijáró tisztelettel fogalmazott levél bevezetésében az 1848:23. 1 A történtekre részletesen ld. Urbán Aladár, Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 júniusában. Századok 143. (2009) 657-668. 2 Magyar Országos Levéltár N 31 István nádor levéltára. Közpolgári iratok 1848:1209. A nádor az eléje tett tisztázatot sk. kiegészítette: „Az eddigi befolyásomat fen(n)tartom a legfontosabb tárgyakra nézve." A nádor ugyanezen a számon, mellékelve a szépítő bizottmányhoz intézett levél másolatát, Széchenyi Istvánt is értesítette a megbízatásáról.
