Századok – 2010

SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Hermann Róbert: Széchenyi István leveleiből (1836-1857)

SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN Hermann Róbert SZÉCHENYI ISTVÁN LEVELEIBŐL (1836-1857) Széchenyi István leveleinek kiadása már az 1860-as években, közvetlenül a nemes gróf halála után megkezdődött, de a legnagyobb mennyiséget az 1884-ben megindult életműkiadásban publikálta Majláth Béla, illetve Zichy Antal. E négy kötetben közel 1800 levelejelent meg.1

E kötetek — különösen a Majláth által összeállított három kötet — már a korszakban sok kritikát kapott2

, s az azóta eltelt időszak kutatásai is megerősítették, hogy főleg az angol nyelvű levelek vagy szövegrészek tele vannak félreolvasásokkal és kihagyásokkal; de a többi levél közlésénél is találunk súlyos szakmai hibákat. Az azóta eltelt időszakban is több száz levele jelent meg hírlapokban, folyóiratokban és kötetekben, de a teljes levelezés kiadása mindmáig elmaradt.3 Tudomásunk szerint erre — a Majláth-Zichy-féle kiadás óta — eleddig két kísérlet történt. Az első még az 1930-1940-es évek fordulóján, amikor a Magyar Történelmi Társulat megbízásából Bártfai Szabó László és Viszota Gyula láttak hozzá a munkához. Lukinich Imre a Társulat 1939. évi munkásságáról beszámolva szólt a munka megkezdéséről, 1940-ben pedig bejelentette, hogy az I. kötet sajtó alatt van, s 1941-ben, Széchenyi születésének 150. évfordulóján napvilágot lát. 1943-ban viszont az szerepelt a Társulat jelentésében, hogy nyomdai nehézségek miatt a kötet még mindig nem készült el. 1944-ben végül a Franklin Nyomdánál kinyomtatták, de 1944. decemberében a nyomdát ért bombatámadás alkalmával a kinyomtatott kötetek elpusztultak. A II. kötet anyaga azonban mindmáig megvan az Akadémia Könyvtárának Kézirattárában, Viszota Gyula hagyatékában.4 1 Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. I-III. k. Gróf Széchenyi István Munkái. III-IV, VI. k. Bp., 1889-1891. 2 Péterfy Jenő: Széchenyi levelei. In: Péterfy Jenő összegyűjtött munkái. III. k. Bp., 1913. 151-81. 3 Az 1987-ig megjelent levél-kiadásokat felsorolja Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. Bp., 1987. 74-77. Az azóta eltelt időszakban három olyan jelentős kiadvány jelent meg, amely korábban kiadatlan Széchenyi-leveleket is közölt. „Diszharmónia és vakság". Széchenyi István utolsó napjainak dokumentumai. Válogatta, a szöveget gondozta, a jegyzeteket írta Fenyő Ervin. Ford. Bárczi Ildikó, Fenyő Ervin, Györffy Miklós, Kajtár Mária, Kovács Ilona, Rakovszky Zsuzsa. Hely és év nélkül [Budapest, 1988.], 2. kiadás. [Bp., 2001.]; Széchenyi István válogatott művei. S. a r. Gergely András, Spira György és Sashegyi Oszkár. Bp., 1991. I—III. k.; Széchenyi választása. Széchenyi István és Seilern Crescence levelezése I. 1825-1837. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Fenyő Ervin. Ford. Csery-Clauser Mihály, Györffy Miklós, Jékely Zoltán, Kovács Ilona, Szeredás András és Viszota Gyula. Bp., 2001. A vidéki levéltári anyagban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet „Előre lelkesek..." Széchenyi István és Zala megye kapcsolatának dokumentumai. A bevezető tanulmányt írta Kiss Gábor. A dokumentumokat válogatta Molnár András. Zalaegerszeg, 1991. 4 H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. (Az Akadémiai Könyvtár gyűjteményének ismertetésével.) A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. 54. Bp., 1967. 51.