Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
FEJEZETEK A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 1848/49-ES TÖRTÉNETÉBŐL 647 kifejtették a magyarságról, a nemzetről, a nemzetiségről vallott nézeteiket is -természetesen vallási köntösben. Szabó Richárd (1820-1873) dorozsmai káplánl848. április 2-án mondott beszédet „a békés átalakulás végett". A szónoklatot 16 oldalas füzetben jelentette meg a szegedi Grünn-nyomda.3 6 A fiatal segédlelkész — akinek hivatali elődje volt 1832 és 1834 között Horváth Mihály történetíró, későbbi csanádi püspök és politikus — beszédét az egyetemes történelem folyamatainak jellemzésével kezdte. Történelemfelfogását a ciklikusság és az organikus szemlélet hatotta át. A történelem szerinte — s benne az államok és nemzetek élete — a természet és az emberi szervezet mintájára folyamatosan fejlődik, változik, módosul, átalakul. Ez a korszellem a 18-19. században — vagy ahogy Szabó fogalmazott „az ujabb korban" — a jogért, az igazságért, a szabadságért vívott harcra szólította polgárait. A szónok üdvözölte a márciusi forradalom eredményeit, az első felelős magyar minisztérium megalakulását, ezeket a „polgári szerkezet" és a „polgári társaság" — azaz a modern polgári állam és társadalom — létrejöttének első lépéseiként, jeleiként értelmezte. A vallás megtartására és vallásosságra szólította föl a híveket, mert a katolicizmust — amely „a legszebb polgári hit" — a jogegyenlőség és az emberi méltóság biztosításának egyik szószólójaként értékelte. A vallásosság mellett arra buzdította hallgatóságát, hogy tartsák meg a rendet és „a még fennálló törvényeket". Intő példaként — nem megnevezve ugyan — a francia forradalom túlkapásira utalt. 1849. március 15-én, a forradalom évfordulóján a szeged-rókusi templom mögött, a Mars téren volt ünnepi mise, amelyen Szabados József (1818-1892) mondott szentbeszédet. A beszéd Körősi József költségén, Grünn János nyomdájában jelent meg.3 7 Szabados a magyar nemzet nagyságát, a szabadság, a keresztény vallás fontosságát részletezte. A szónok a magyarok — pontosabban a történelmi magyar nemesség— ellenállási joga (az 1222-es Aranybulla záradéka) alapján buzdította híveit a polgári vívmányok védelmére. Hangsúlyozta az áprilisi törvények jelentőségét, az egyenlő, igazságosságon és közteherviselésen alapuló magyar társadalom kiépítésének fontosságát. Hirdette a népfölség elvét, és az állami vezetők céljául a köznép boldogságának elérését jelölte meg. Felismerte a bécsi udvar nemzetiségi politikáját, amely a magyar kormány ellen uszította az ország területén élő nemzetiségeket. Ennek előzményeként tudta be a Habsburgok 18. századi nemzetiségi és betelepítési intézkedéseit, amelyek privilégiumokkal bástyázták körül a szerb és román — a török elleni védekezést biztosító és katonai föladatokat ellátó — csoportokat, s ezzel a magyarság pozícióit és potenciálját fokozatosan gyöngítve. A korra igencsak jellemző, hogy beszédében Szabados csak a magyart nevezi nemzetnek, a többit népfajnak. A beszéd zárása a szegedi polgárok buzdítása volt, a szerb fölkelők elleni februári — Perczel Mór vezette — győzelmes hadjárat fölidézése. 36 Szabó Richárd: Egyházi beszéd, mellyet a békés átalakulás végett a váczi egyházmegyei kormány által rendelt, 's Dorosmán ápril 2-án megtartott egyházi ünnepély alkalmakor mondott. Szeged, 1848. 37 Szabados József: Égyházi beszéd, mellyet 1849-ik évi mártius 15-kén, midőn uj alkotmányunk évünnepe tartaték, Szegeden a Marstéren mondott. Szeged, 1849.
