Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
642 MIKLÓS PÉTER tot. 1849 augusztusának első napjaiban — a magyar kormánnyal együtt — Nyáry és káplánja, Szűcs János is elhagyta Szegedet. Makón Róka József helynőknek jelentette, hogy állomáshelyéről kénytelen volt távozni, s a szegedrókusi hívek lelki ellátásával Magyar Ferenc egri főegyházmegyés papot bízta meg. Magyar Ferencnek a püspöki hivatal megadta a joghatóságot, s ezzel a plébániát ideiglenes betöltötte.17 Nyáry néhány nappal később, 1849. augusztus 18-án kolerában meghalt. 1849. augusztus 2-án délután megjelent Szegeden gróf Cziráky János, a IV császári hadtest hadbiztosa, egy nappal később pedig báró Julius Jakob von Haynau táborszernagy, a magyarországi osztrák hadsereg parancsnoka. Cziráky a város polgármesterévé Wőber Györgyöt, Csanád és Csongrád megyék királyi biztosává pedig Temesváry István volt csongrádi első alispánt nevezte ki. 1849. augusztus 5-én vívták a szőregi csatát, amelyben a magyar főerő döntő vereséget szenvedett a császáriaktól. Cziráky a hadsereggel együtt távozott a városból, s helyébe Haynau 1849. augusztus 13-án — a világosi fegyverletétel napján — Gyulai Gaál Eduárdot nevezte ki a szegedi polgári kerület főbiztosává. A kerület Csanád, Csongrád és Békés vármegyékből, valamint Szeged városából állt. Cziráky János 1849. augusztus 5-én Temesváry István javaslatára — a Kistelekről elűzött konzervatív papot — Szűcs Antalt rókusi plébánossá nevezte ki.1 8 A gond az volt, hogy Nyáry törtvényesen megbízta maga helyett Magyar Ferencet a lelkészi szolgálat elvégzésével. Magyarról azonban nincs adatunk, valószínűleg elhagyta Szegedet, legkésőbb 1849 augusztusa közepén. Szűcsöt kinevezték ugyan — Szeged város patrónusi jogainál fogva —, de az egyházmegyei hatóság a rendeletet nem erősítette meg.1 9 Ezért Szűcs Antal augusztus 19-én, a városi tanács pedig augusztus 22-én kérte Fábry Ignác püspöki helynököt a hivatalos megbízás kiadására. Fábry már 1849. augusztus 18-án, 133. számű rendeletével megadta Szűcsnek a joghatóságot és az ideiglenes kinevezést, valamint megbízta a szegedi esperesi teendők ellátásával, Kreminger Antal távollétében Nyáry Ferenc halálával azonban a szeged-rókusi plébánia — törvényesen is — megüresedett, s Fábry Ignác szeptember 6-án pályázatot hirdetett a lelkészi állás betöltésére, október 10-i határidővel. Pályázatot nyújtott be Szűcsön kívül Hubert József világosi, Holczman Ignác nagylaki, Nyáry György mollyfalvi plénános, valamint Szűcs János pécskai segédlelkész. Szeged város újjáalakult, az osztrákok nyomása alatt álló tanácsa és Temesváry István biztos Szűcs Antalt támogatta. A püspöki helynök 1849. október 31-én értesítette Szegedet, hogy Szűcsöt szeged-rókusi plébánossá nevezte ki és számára a juriszdikciót megadta. 1849. december 2-án iktatta be ünnepélyesen hivatalába Kreminger Antal esperes. A szakirodalomban, Juhász Kálmán és Varsányi Péter István20 tanulmányaiban olvashatjuk, hogy Szűcs Antal 17 Jászai Géza: A szegedi Szent Rókushoz czímzett r. kath. plébánia 100 éves története. Szeged, 1905. 94. 18 SZCSPL EVRI Szeged-Rókus, 13. Ezen jelzet alatt olyan levelek és jelentések találhatók, amelyek Szűcs Antal plébánosi kinevezésével kapcsolatosak (1849 augusztusa és szeptembere). 19 Jászai Géza: i. m. 97-98. 20 Varsányi Péter István: i. m. 43.; Juhász Kálmán: i. m. 75.
