Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
FEJEZETEK A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 1848/49-ES TÖRTÉNETÉBŐL 641 1848. év nagyhetét lelkész nélkül töltötték a kistelekiek, s húsvétra a szeged-alsóvárosi ferences kolostorból hívtak papot. Kreminger esperes 1848. április 21-én Oltványi Pált (1823-1909), Lonovics József püspök egykori titkárát bízta meg a kisteleki plébánia adminisztrálásával, ideiglenes vezetésével.12 A fiatal Oltványit a kistelekiek annyira megkedvelték, hogy szerették volna, ha állandó plébánosként ott marad. Ezért levélben fordultak báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, illetve Lonovics József csanádi püspökhöz. Oltványi Pál üres pénztárat talált, Szűcs Antal ugyanis — a korabeli gyakorlatnak megfelelően — a fölösleges pénzt kamatra kiadta a módosabb gazdáknak. Kreminger prépost 1848 júniusában fölszólította a helyettes plébánost, hogy kérje vissza az elődje által kiadott összeget, vagy — ha az adós nem tud fizetni — terheltesse ingatlanára az adósságot.13 Rácz Józsefet (1813-1894) 1849. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki a püspöki hatóság Kistelekre helyettes plébánosnak. Miután Oltványi Pál átadta a plébániát és távozott a községből, Kreminger esperes panaszt tett a püspöki hivatalnál. Azzal vádolta Oltványit, hogy saját belátása szerint az esperes és a püspök megkérdezése nélkül döntött a plébánia pénzéről, amit ráadásul azoknak a helybéli gazdáknak adott ki, akik az előző plébánost elüldözték.14 Oltványi Pál augusztus 3-án írt a csanádi egyházmegye vikáriusának. Tételesen, szellemes hangnemben, határozottan igyekezett cáfolni az ellene fölhozott vádakat.1 5 A kisteleki plébános megválasztását 1849. július 3-ra írta ki a szegedi városi tanács, de végül csak augusztus 7-én került rá sor. A javadalomra nyolcan pályáztak: Bíró János, Vajda Mihály, Nyáry György, Oltványi Pál, Szabados József, Kovács János, Kaszta István és Bezdán Ferenc. Az új plébános végül a művelt és hívei körében népszerű Bezdán Ferenc (1817-1864) lett, akinek tevékenysége már a szabadságharc bukása és a Habsburg neoabszolutizmus idejére esett. Nyáry Ferenc (1799-1849) lelkesedett a forradalmi és nemzeti függetlenségi eszmékért. Az egyházi előírások ellenére bajuszt, szakállt növesztett, részt vett a nemzetőrség gyakorlatain, s Kossuth nevét minden nap a mise után nyilvános imába foglalta. Szeged város közgyűlése jegyzőkönyvében olvashatjuk: A konzervatív gondolkodású, népszerűtlen Kreminger Antal prépost, szeged-belvárosi plébános eltávolítására 1848 decembere és 1849 áprilisa között többször kísérletet tettek, végül 1849 májusában a plébániáját megürültnek nyilvánította a város liberális vezetése. Ekkor elhagyta Szegedet, de 1849 őszén az osztrákok bevonulása után visszatért.16 Kreminger az őt ért támadásokra Nyílt Válasz címmel reagált, felsorolva a magyar kormány és szabadság szolgálatában szerzett érdemeit. Erre azonban Nyáry Ferenc a Nyílt Felvilágosítás című röpirattal válaszolt, amelyben élesen bírálta és sértőn támadta Kreminger prépos-12 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. B. 13 SZCSPL EVRI Kistelek, 28. A. 14 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. A. 15 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. B. 16 Reizner János: Szeged története. 2. köt. Szeged, 1899. 153-155.
