Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből
Miklós Péter FEJEZETEK A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 1848/49-ES TÖRTÉNETÉBŐL Az alsópapság A csanádi egyházmegye és plébániáinak történetét, valamint a papok életének 1848/49-es eseményeit Szentkláray Jenő1 , Kováts Sándor2 , Juhász Kálmán3 és Varsányi Péter István4 írásai vizsgálták. A csanádi püspöki címet 1848/49-ben két, a liberális politikai elithez és a reformer csoportokhoz kötődő, nagyhatású közéleti aktivitást folytató főpap viselte: Lonovics József és Horváth Mihály. Lonovics Józsefet 1848. június 25-én V Ferdinánd császár és király egri érsekké nevezte ki, s helyébe Horváth Mihály prépostnak adományozta a csanádi püspöki méltóságot, aki később — már Magyarország függetlenségének kimondása és a Habsburg dinasztia trónfosztása után — 1849 májusától a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. IX. (Boldog) Pius pápa azonban egyik kinevezést sem erősítette meg.5 Mindkét főpásztor sokat volt távol egyházmegyéjétől, ezért püspöki helynököket neveztek ki. Fábry Ignác címzetes püspök 1831 januárja és 1848 augusztusa között, Róka József kanonok 1848. augusztus 27-től látta el a vikáriusi teendőket. A csanádi egyházmegye azonban 1848 októberének végén, novemberének elején — Temesvár osztrák bevétele miatt — kettészakadt. A császáriak által megszállt területet Fábry Ignác irányította Temesvárról, a magyar kormány ellenőrizte részt pedig Róka József kormányozta Makóról, a püspök nyári rezidenciájáról. Róka megszervezte a székeskáptalant is: a környékbeli plébánosokból és teológiai tanárokból. Utóbbiaknak nem sok dolguk akadt, ugyanis a papnövendékek nagy része honvédnek állt. A szabadságharc bukása után a püspökség területi egysége helyreállt. A helynök Fábry Ignác — későbbi kassai püspök — lett, Róka Józsefet pedig a máriaradnai ferences rendházban tartották házi őrizetben.6 1 Szentkláray Jenő: A csanád-egyházmegyei plébániák története. Temesvár, 1898. 92-100. 2 Kováts Sándor: A csanádi papnevelde története. Temesvár, 1908. 357-361. 3 Juhász Kálmán: A csanádi egyházmegye 1848/49-ben. Sajtó alá rendezte Lötz Antal. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 21. köt. Szeged, 1994. 63-77. 4 Varsányi Péter István: „Szívük legtisztább sugallata szerint." Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből. In: Szeged, 1998. 3. sz. 38-43. 5 Hermann Egyed: Lonovics József római küldetésének (1840-41) belpolitikai és diplomáciai előkészítése. Budapest, 1934.; Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929.; Márki Sándor: Horváth Mihály. Budapest, 1917. 6 Miklós Péter: Város, egyház, társadalom. Tanulmányok a szegedi katolicizmus történetéről. Szeged, 2004. 79-135.; Miklós Péter: Vallás, politika, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. Szeged, 2006. 69-96.; „A jelen kor vészes napjaiban" Dokumentumok a csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez. Szerkesztette Miklós Péter. Szeged, 2006. 8-86.
