Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: „Akkor megtudom azon nagy titkot, melyet levélben közölni nem lehet". Deák Ferenc levelei a Batthyány családnak (1845-1865)
622 H ERNÁD Y ZSOLT tóztat. Kivált, ha meggondoljuk: hogy éppen most állásunk a kormánypártnak naponként növekedő ereje, s a magyarnak gyáva jellemtelensége miatt - inkább csak védelmi leend. A védelmi eszközöket és módokat pedig csak a megtámadás körülményei határozzák meg mindenkor. És ha eszembejut az: hogy követeinket utasítások kötik, s ezen utasítások készítésinél a legjobb ellenzéki tag is gyakran kénytelen az egyik fő tárgyat, mely azon megyében visszhangra nem igen talál, mellőzni, hogy a többi kérdést is meg ne rontsa, az országgyűlésen pedig utasítása által részletekben is kötve lévén, magát sem elvbaráti többségének, sem más efféle nézetnek alá nem vetheti, semmit sem kételkedem: hogy a magyarnak véle született irigykedő fondor, és büszke természeténél fogva, a Pesten készítendő program sok keserűséget okozna, sokaknak okul, még többeknek ürügyül szolgálna az elszakadásra, s ellökné tőlünk mindazokat, kik nem mindenben ugyan, de mégis sok kérdésben velünk tartanak, s a jó ügynek nem gyenge támaszai. - De mindezek csak vázlatai azon okoknak, miken véleményem alapul, - ha körülményeim lehetetlenné nem teszik Vízkereszt25 után lerándulok Pestre, akkor majd szólunk errúl is, sok másról is bővebben. Úgyis oly régen nem láttalak. Te azóta vad népeket látogattál, fogoly is voltál; és most itthon is küzdened kell, nem ugyan vad népekkel, de néha nem sokkal jobb nézetekkel. Házi életednek örömei meg szaporodtak; fiad van, s én ezen hidd el, oly igen örülök mint Te magad. Óhajtom s hiszem: hogy fiad Atyjának s Anyjának nemes lelkét öröklendi, pedig ily ivadékra van szüksége szegény honunknak: hogy el ne süllyedjen, - vagy ha írva van a sors könyvében: hogy e honnak; e nemzetnek évezeredig nyomorultan keresztül tengett élete megszakadjon, ne süllyedjen a gyávaságnak gyalázatos bélyegével.26 Szíves köszönetet mondok még azon barátságos figyelmedért, hogy Königmayert2 7 az én ajánlásomra nyőgéri papnak kinevezted.2 8 - Hiszem, nem lesz okod e kinevezést megbánni. A praesentát2 9 megkaptam, nékem címezve ugyan, de minden kísérő sorok nélkül, s azért nem írtam annak, ki azt nékem küldötte, mert nem tudtam kinek írjak egyenesen, - néked pedig ily csekélységgel alkalmatlankodni nem akartam. 25 Vízkereszt január 6-án van. 26 Gróf Batthyány Ákos 1845. október 25-én született. 27 Kónigmayer Károly (1818-1892), teológiai tanulmányait Pesten végezte, majd a kőszegi árvaházba került mint segédgondnok. Ezután a Skublics családnál volt nevelő Zalabesnyőn. 1841-ben szentelték fel. 1845-től nyőgéri, 1863-től zalaegerszegi plébános, alesperes és tanfelügyelő. 1868-ban madocsai apát lett, öt évvel később székesegyházi kanonok, majd pápóci peijel, tribunici püspök, őr-, éneklő-, végül olvasókanonok. 1847-ben Zala vármegye táblabírája, 1861-ben és 1881-ben országgyűlési képviselő volt. Életére lásd: Géfin Gyula: A Szombathelyi Egyházmegye története. Szombathely, I—II. 1929. III. 1935. III. 220-221., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Bp., 1900. 51-52. 28 Batthyány ikervári uradalmához tartozott ekkoriban Ikervár mezőváros, három falu (Nyőgér, Rábakovácsi, Sótony), két allodiális puszta (Csomaháza, Péterfa), és egy szomszédos meggyesi birtokrész. Részletesebben lásd: Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos ikervári uradalmának történetéhez. In: A Dunántúl településtörténete. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon (XI-XIX. század). Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém, 1987. 255-264. 29 Kegyúri ajánlás, jelölő irat.
