Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
FELEKEZETISÉG ÉS A KÖZÉPISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI 575 tek el az átlagtól a felekezetileg leghomogénebb és a legheterogénebb iskolák felső tizedei (decilisei) a diákság társadalmi összetételét tekintve. Majd a későbbiekben az egyes iskolák esetében a lehetőségek szerint a diákok társadalmi hátterére is kitérünk, továbbá kísérletet teszünk egy elitszegmens, a tudáselit középiskoláira vonatkozó kutatási eredmények3 0 hasznosítására is. A fenti 3-as pontban vázolt elit jelleg megállapítására a diákok szüleinek „társadalmi állása" — korábban „polgári állása" — elnevezésű rovat nyújt lehetőséget. Ezt az adattípust az 1881/82. tanévtől közölték a jelentések teljes körűen, azaz minden középiskolára vonatkozóan. Eleinte egy hat kategóriát tartalmazó rovatban közölték az adatokat, majd az 1888/89-es tanévtől egy jóval részletesebb, 15 kategóriás rendszerre tértek át a jelentések, amelyet aztán hosszú ideig, egészen az 1907/08-as tanévig használt a közoktatási statisztika. Ennek a statisztikai kategorizációnak az interpretálása és tudományos hasznosítása nem egyszerű feladat. E besorolási gyakorlatnak a pontos hivatalos szabályozásáról egyelőre keveset tudunk,3 1 így tudományos felhasználásakor esetről-esetre mérlegelnünk kell az egyes kategóriák lehetséges tartalmát illetve jelentését. Alighanem csak egy megfelelő mintán végzett empirikus ellenőrzéssel, az iskolai anyakönyvi adatokkal, illetve az ezekhez kapcsolt további forrásokból nyert információkkal összevetve lehetséges csak pontos értelmezésük.3 2 Jelen esetben ezeket az egyes középiskolák összehasonlításánál alkalmazzuk, és a szülők társadalmi állását jelző adatok elégséges homogenitását feltételezve e célra alkalmasnak tartjuk őket. Az alábbiakban tehát a vizsgált időszakunk utolsó mintaévének, az 1895-ös tanévnek e kategóriák szerinti százalékos megoszlásait mutatjuk be. 2. táblázat: A legheterogénebb és leghomogénebb felekezeti összetételű iskolák felső tizedeinek társadalmi háttere a szülők foglalkozása (társadalmi állása) szerint az 1894195-ös tanévben (százalék) a szülők társadalmi állása felekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga az összes a szülők társadalmi állása felekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga gimnázium középiskola a szülők társadalmi állása felekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga átlaga önálló nagybirtokos és bérlő 3,1 3,0 3,2 3,0 önálló kisbirtokos és bérlő 15,0 21,1 15,9 14,5 őstermelésnél alkalmazott 1,2 1,7 1,7 1,8 30 Kovács-Kende 2001. 31 A társadalmi kategóriák definitív meghatározására — eddig ismereteink szerint — csak az oktatásügyi statisztikának a KSH ügykörébe való átkerülésekor, 1908-ban került sor: „Az adatgyűjtés módjáról, mintáiról és részleteiről a ministeri jelentések nem szólnak." A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága... 400. A továbbiakban tehát az egyes szóba jövő kategóriák meghatározásánál ezeket a KSH-s meghatározásokat fogjuk idézni, feltételezve, hogy ezek lényegében követték a korábbi gyakorlatot is, illetve eleve ebből származtak. 32 Budapestre vonatkozóan tervezünk egy ilyen kutatást, amelynek adatbázisát a Budapest Főváros Levéltárában általunk tervezett és épített „Budapesten érettségizettek számítógépes névtára" képezi, amely a levéltár és az NKA Levéltári Kollégiuma anyagi támogatását élvezve 1892-től tartalmazza az érettségi vizsgát tettek érettségi- és 8. osztályos anyakönyvi adatait (jelenleg 1911-ig).
