Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
576 SASFI CSABA a szülők társadalmi állása fclekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga az összes a szülők társadalmi állása fclekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga gimnázium középiskola a szülők társadalmi állása fclekezetileg heterogén iskolák felső tizedének átlaga felekezetileg homogén iskolák felső tizedének átlaga átlaga önálló nagyiparos és gyáros 1,0 0,8 1,1 1,4 önálló kisiparos 15,2 13,0 14,0 14,8 iparnál alkalmazott 0,3 1,2 1,0 1.3 önálló nagykereskedő és vállalkozó 1,3 1,6 1,7 2,0 önálló kiskereskedő, szatócs stb. 12,5 6,6 10,3 11,6 kereskedésnél alkalmazott 0,3 1,0 0,8 1,1 köztisztviselő (állami, hatósági) 15,5 15,0 15,2 14,2 magán és társulati tisztviselő 5,4 5,1 5,1 5,6 katona 0,5 0,6 0,9 1,0 más értelmiségi (orvos, ügyvéd, lelkész, tanár, tanító, mérnök, író, művész stb.) 21,2 19,6 19,4 17,5 személyes szolgálatból élő (munkás, napszámos, szolga stb.) 4,3 5,4 4,4 4,6 magánzó (nyugdíjas v. tőkéjének jövedelméből stb. élő) 3,8 5,0 5,3 5,6 vizsgát tett nyilvános és magántanulók összesen 100 100 100 100 (szám szerint) (4279) (.4786) (40.483) (49.382) Megjegyzés: Mindkét decilis 18 iskolát tartalmaz a 184-ből, a heterogének között 4, a homogének között mindössze 1 reáliskola van. A helybeliek aránya a heterogén csoportban 43,4%, a homogénben 33,4% - a teljes diáknépességben 46,3%. A fclekezetileg kiemelkedően vegyes, illetve egynemű diákságú iskolák tizedeinek társadalmi összetétele a legtöbb kategória esetében alig-alig — 2 százalékot nem meghaladóan — tér el egymástól és akár az összes gimnázium, akár az összes középiskola átlagértékeitől. (A kétféle átlagot a pontosabb összehasonlíthatóság végett adtuk meg: heterogén iskolák a közöttük levő négy reáliskola miatt inkább az összes középiskolával vethetők össze, míg a homogének inkább a gimnáziumok átlagával, mivel soraik közt mindössze egyetlen kisebb létszámú reál volt.) A legnagyobb eltérés 5-6 százalék körüli: ezt a homogén iskolák csoportjában az önálló kisbirtokos és bérlő3 3 kategóriájánál láthatjuk, ennyivel voltak itt többen mindkét átlagnál. A második legnagyobb eltérés 4-5 százalék körüli: ezt is a homogén iskoláknál, az önálló kiskereskedő, szatócs kategóriájánál találjuk. A kiskereskedők ennyivel kevesebben voltak az iskolák leginkább homogén tizedében, és ez csak alig valamivel több mint fele a heterogén iskolai részaránynak. A heterogén iskolák értékei viszont rendre egyeznek az összes iskola átlagaival,3 4 a legnagyobb eltérést az értelmiségnél találjuk, azonban ez is alig 4 százalék. Ha az 1890/91. tanév hasonló megoszlásait nézzük meg (Függelék 1. táblázat), az előbbi észrevételek ezekre is érvényesek: lényegében nem térnek el az 1895. éviektől. A legnagyobb eltérések is ugyanazok: a kisbirtokos kategória 33 Az 1908-as KSH meghatározás szerint: „Kisbirtokos, kisbérlő (100 kat. holdon alul)". 34 A két mintaév átlaga egyébként meglehetős stabilitást mutat a társadalmi állás megoszlását illetően: az 1889-1897 közötti 9 éves átlagtól való legnagyobb eltérés egyik kategóriánál sem nagyobb 1%-nál (Függelék 2. tábla).
