Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
570 SASFI CSABA publikálásra került.1 6 Majd a parlamentáris kormányzati rendszer kiépülésével, illetve az 1883-as középiskolai törvénnyel1 7 sajátos oktatásügyi statisztikai műfaj lépett színre: „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elő terjesztett ... jelentése" címmel. A röviden csak VKM-jelentésnek nevezett kiadvány minden tanév összefoglaló statisztikai adatait szöveges értékelésükkel együtt közölte, háromévente pedig részletesen, vagyis az összes felvett adatot iskolánként teljes körűen közreadta 1871 és 1895 között.18 A 25., utolsó részletes jelentésben a 184 középiskola adatai például több mint 120 oldalon, hat iskolasoros táblázattípusban kerültek kinyomtatásra.1 9 További szerencsés adottság, hogy 1893-ban Csáky Albin miniszter rendeletben felszólította az összes középiskolát, hogy a millenniumra készítse el saját történetét.2 0 Ily módon a teljes körű és részletes statisztika ebben az időpontban kiegészült a történeti dimenzióval, amely alkalmasnak mutatkozott arra, hogy a kezdetben idegenkedve fogadott statisztikával szemben megjelenítse az egyes iskolák „individualitását".2 1 A leginkább vegyes, illetve egynemű, felekezeti összetételű középiskolák 1854-1895 között Eredeti célunkat követve tehát a kedvező forrásadottságokat hasznosítva egy több mint 40 éves időszakban, 1854-1895 között hat évből teljes körű mintát véve ki tudjuk választani az ország felekezetileg legegységesebb és legkülönbözőbb összetételű középiskoláit. Ezeknek az iskoláknak az esetében jó eséllyel azonosítani tudjuk azokat a hatótényezőket, amelyek a homogenitáshoz vagy 16 Először a Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistikban, majd a Statistisches Jahrbuch der Oestereichische Monarchie éves köteteiben. 17 1868: 38.tc. 148.§ és 1883: 30. tc. 73.§ 18 Ezeket az iskolasoros adatokat nagyobb részükben a Központi Statisztikai Hivatal is publikálta a Magyar statisztikai évkönyv 1872-1889 közötti köteteiben (1870/71-1888/89. tanévek). 19 A hat típus összesen 25 rovatfőcímet tartalmaz: a tanulókról (12), a tantárgyakról és az érdemjegyekről (2), az érettségiről, annak eredményeiről és a pályaválasztási szándékról (3), a tanárokról (2), az iskolák helységeiről, ingatlanairól, a tanszerekről és a könyvtárakról (3) végül az iskolák vagyonáról, jövedelmeiről és kiadásairól (3). A későbbiekben iskolasorosan már csak az iskolák hat alapadatát közölte évről-évre a statisztikai évkönyv. 20 „Az 1896. évi országos kiállítás közművelődési állapotainkat nemcsak a jelenben, hanem a múlt fejlődés folyamatában is hivatva lesz feltűntetni. Ennek következtében gondoskodnunk kell, hogy középiskoláinkat is, melyeknek az múlt századok culturájában oly nagy részök volt, a rendelkezésre álló források szakszerű és lehetőleg rendszeres feldolgozása alapján elmúlt munkásságukban bemutassuk." 31.805/1893. sz. VKM rend. A feldolgozás szempontjaira nézve: Waldapfel János: A millenniumi értesítők. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 27. évf. 1893/94. 635-637. Ld. továbbá: Mészáros István: A millenniumra kiadott középiskola-történetek válogatott bibliográfiája. In: Magyar neveléstörténeti irodalom 1800-1944. Bp. 1985. 90-108. 21 „A középiskolai oktatás terén a statisztikai formalismus még nagyobb tévedésekre adhat alkalmat. A középiskola sokkal kényesebb, fejlettebb, egyénibb Organismus, mint a népiskola; az egynemű viszonyok száma itt sokkal csekélyebb s azért a tanulságos tények megállapítása is ritkábban meg nehezen sikerül." Alexander Bernát: Középiskoláink statisztikája. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 18. évf. 1884/85. 261-271. 262. A jelentésekkel szembeni kortárs szakmai kritikának a történeti feldolgozás szempontjából legfontosabb megállapítása véleményünk szerint a következő: „a jelentés ne csak száraz adatokat adjon, hanem összehasonlítások meg fejtegetések segítségével az adatokban rejlő tanulságot is kifejtse". Uo. 271-272.
