Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
FELEKEZETISÉG ÉS A KÖZÉPISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI 571 éppen a heterogenitáshoz vezethettek. Ezt követően pedig megnézzük, valamilyen értelemben elitnek tekinthetjük-e ezen iskolákat vagy bizonyos képviselőiket. A tanulók felekezeti „kevertségét" egy arányskálán pontosan tudtuk mérni: a hat fő felekezet szerinti megoszlás értékei közül minden iskolánál a maximumot vettük, és e szerint rangsoroltuk az iskolákat a hat mintavételi időpontban. Ennek eredményeként a ranglista tetejére azok az iskolák kerültek, ahol a diákok kizárólagosan (100%-ig) valamelyik felekezet képviselői voltak. A lista aljára pedig azok a tanintézetek, ahol nagy volt a „keveredés", több vallás hívei is jelen voltak: ezekben az esetekben a legnagyobb súllyal képviselt felekezet csak minimális relatív többségi értéke révén mutatkozott meg.2 2 Az így létrehozott hat rangsorból végül kiválogattuk azokat az iskolákat, amelyek legalább háromszor, vagyis az esetek felében az első vagy az utolsó tíz helyezett között voltak. Ilyen módon kaptuk hét olyan középiskolát, amely legalább három időmetszetben a tíz legheterogénebb iskola között volt, és hat olyat, amely ugyanígy a leghomogénebbek között. (Az egyes iskolák részletes adatait lásd a Függelék ben.) E 13 iskola mindegyike gimnázium volt. Az új középiskola-típus, a túlnyomóan állami vagy községi fenntartású, vagyis leginkább felekezet-semlegesként tételezhető reáliskola tehát nem került a két legszélső értéket mutató felekezeti megoszlású csoportba. Ez a felekezet-semlegesség ugyanis azt eredményezte, hogy egy duális felekezeti megoszlási minta alakult ki a '90-es évekre: a római katolikus és az izraelita diákok közel egyenlő részaránnyal tanultak a reáliskolákban (1895: 40-38%). Azok a reáliskolák pedig, ahol 70-80 százalékos izraelita többség alakult ki az 1880-90-es években,2 3 az általunk alkalmazott eljárással nem jelenhettek meg a leghomogénebb diákságú iskolák között. Ez azonban nem jelent problémát, hiszen — mint korábban említettük — feltáró szándékunk elsősorban a két „történeti" felekezet iskoláiban végbemenő felekezeti keveredésre irányul, vagyis a heterogén összetétel fontosabb számunkra a homogénnél. Mindenképpen meg kell még azt is említenünk a kiválasztott iskolaállománnyal kapcsolatban, hogy nincs közöttük egyetlen budapesti gimnázium sem, de Sopront leszámítva nagyvárosi sincs. Csak a pesti piarista gimnázium emelkedik a homogének másodvonalába, a 11-20. ranghely közé a '90-es évekre.2 4 A tanulók felekezeti összetételének szélső jellege alapján kiválasztott 22 Ha a legnépesebb hat egyház hívei teljesen egyenlő arányban fordulnának elő egy iskola tanulói között, akkor mindegyik érték 16,666...% lenne - és nem lenne maximum érték. Am ha egyik felekezet közülük elérné a 17%-ot, az lenne a maximum, a többi egyenlő arányban csak 16,6%-ot képviselhetne. így e skála legkisebb értékének a 17-et, a legnagyobbnak a 100-at vehetjük. 23 Elsősorban a vágújhelyi izraelita fenntartású iskolát kell említenünk, itt a vizsgált időmetszetekben mindig 80% felett volt a saját felekezetű diákok aránya. Utána a budapesti VI. kerületi és a nagyváradi reáliskola következett a '80-as évek elején 70% feletti, majd némileg csökkenő aránnyal. A nagyváradi reál hasonló induló értékeket képviselt, de itt erőteljesebb időbeli csökkenés történt. A '90-es években pedig a budapesti V kerületi főreál került a második helyre 70% feletti zsidó tanulói aránnyal. A gimnáziumok esetében a fővárosi VII. kerületi gimnáziumban volt a legmagasabb a zsidó diákok részvétele: a '80-as évek elején még majdnem 70%, a '90-es években már csak valamivel 50% felett. 24 1891-ben 15. hely 89%-os és 1895-ben 13. hely 88%-os r. katolikus többséggel. Korábban: 1882-ben 24. hely és 1872-ben 38. hely egyaránt 85%-OS.F. katolikus részesedéssel. Persze a 85-89% közötti felekezeti többség is igencsak markáns, azonban a fenti eljárással a legszélső eseteket kívántuk kiválasztani.
