Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
566 SASFI CSABA a munka — bár más időszakot más történelemszemlélettel vizsgált — fontos fogalmi és módszertani alapokat rakott le és kérdéseket vetett fel. Mi tanulmányunknak ebben a részében a történetileg kialakult felekezeti középiskola-hálózatok szegmentációjának1 0 19. századi változását, a beiskolázás nyitottabbá válását vizsgáljuk. E célból a hangsúlyt a nevelés szekularizálódásának folyamatára helyezzük, pontosabban arra, hogy észlelhető-e felekezeti közeledés a középosztály és az elit szocializációs színterein. Ehhez Karádyhoz hasonlóan nekünk is meg kell először néznünk miként alakult a középiskolai felekezeti önrekrutáció a 19. század második felében a tradicionális iskolafenntartó szektorokban. 1. táblázat: A saját felekezetű diákok száma és aránya a nagy egyházak iskoláiban Fenntartó 1854 1863 1872 1882 1891 1895 tágan katolikus* 6771 12024 10289 10412 10567 11892 74,2% 73,7% 69,6% 64,2% 67,9% 66,5% szűken katolikus" n.a. 7848 6923 6478 6900 7400 73,4% 71,9% 65,4% 71,4% 70,1% evangélikus 2205 2532 2898 2986 2943 3143 7 6,1% 75,7% 60,3% 53,3% 54,2% 52,4% református 2339 3326 4691 3852 3893 4581 87,5% 79,2% 69,7% 61,5% 60,3% 60,3% * „kir. katholikus", szerzetesrendi, közvetlen egyházi fenntartású (pl. „érseki") és többségében egyházi finanszírozású középiskolák ** szerzetesrendi, közvetlen egyházi fenntartású középiskolák A fenti táblázat országosan összesített adatai alapján két tendencia határozottan felismerhető: Egyrészt megfigyelhető a felekezeti szegmentáció oldódása, vagyis a század első felében még csaknem zárt felekezeti középiskolák a század végére egyre jobban megnyíltak, legjelentősebben az evangélikusokéi, aztán a református felekezet iskolái. De a középiskolai törvény elfogadását megelőző évben már a katolikus iskolákban is meghaladta az egyharmadot a más felekezetű diákok aránya. A másik tendencia abban észlelhető, hogy míg a protestáns iskolákban a más felekezetűek aránya folyamatosan nőtt a fél évszázad folyamán, addig mind a tág, mind a szűk — azaz teljes mértékben egyházi fenntartású — értelemben vett katolikus iskolák esetében ez a tendencia a század utolsó évtizedében megállt, illetve némileg vissza is fordult. 10 Karády Fritz Ringer szegmentáció fogalmát (Ringer: Education and Society in Modern Europe. Bloomington-London 1981. 29-30.) alkalmazta a felekezeti dimenzióra (Karády 171.) Ezt a fogalomhasználatot alkalmazzuk a továbbiakban mi is, hangsúlyozva azonban azt, hogy a korábbi rendi időszak intézményi keretei között és szellemiségében a diákok felekezeti elkülönülése tekinthető a normális állapotnak.
