Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
Sasfi Csaba FELEKEZETISÉG ÉS A KÖZÉPISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI* A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században A magyarországi „felsőbb", vagyis a tankötelezettséggel elvileg általános körűvé tett alapfokú oktatáson felüli, eredeti szerepkörét tekintve a felsőfokú tanulmányokra előkészítő iskolák hálózata a reformáció-ellenreformáció okán eleve külön felekezeti rendszerekként fejlődtek ki. A katolikus, a református és az evangélikus gimnáziumok, kollégiumok és líceumok történetileg létrejött három organikus rendszerének különállása a 18. század végétől, a türelmi rendelettől az 1894-95-ös egyházpolitikai törvényekig tartó több mint száz éves folyamat során — ha nem is egyenletes tempóban, de — mindinkább oldódott. Legalábbis az általunk a következőkben vizsgálni kívánt szempont, a diákok felekezeti összetétele tekintetében. Mivel a középiskolai, de főként a gimnáziumi képzést előszeretettel nevezi történeti irodalmunk elitképzésnek, első megközelítésben e témakör kifejezetten alkalmasnak ígérkezik az „elitek kialakulása, szocializációjuk felekezeti dimenzióinak vizsgálatára". A 10-18 éves középiskolás korosztályokban zajló közös iskolai szocializáció lehetőségének és színtereinek, helyeinek felderítése, e jelenség konkrét kutatási terepeinek és kontextusainak kijelölése tehát az alábbi tanulmány célja. Munkánkat elsősorban módszertani jellegűnek szánjuk: kiindulópontnak a részletesebb, „körülményesebb" vizsgálatokhoz, intézmény- és esettanulmányokhoz. A fenti célból két alapkérdést fogalmaztunk meg: 1) Felekezetileg hol és mennyire heterogén illetve homogén a középiskolai diákok összetétele és ennek mi a valószínű oka: a szekularizációs, azaz belső, mentális tényezőkből eredő motívumok vagy strukturális-egzisztenciális kényszer (nincs megfelelő felekezetű középiskola a közelben, alacsonyabb tandíj, ellátás stb.) A kettő persze nyilván nem független egymástól, de elkülönítésük fontos az érdemi magyarázatok szempontjából. 2) Elit jellegű-e az a tanulónépesség, és ha igen miként, amit a középiskolai diákság felekezeti egyneműsége vagy kevertsége alapján vizsgálunk? Ezt a második kérdést az alábbiakban még pontosítani fogjuk, most csak annyit bocsátanánk előre, hogy az általános műveltség legmagasabb szintű garanciáját, egyben a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét * A Felekezetiség és modern nemzet a 19. századi Magyarországon című budapesti konferencián 2007 decemberében elhangzott előadás írott változata.
