Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
556 URBÁN ALADÁR vatalos levél kíséretében küldte meg az osztrák igazságügyminiszter levelét, aki a szegedi várban őrzött olasz foglyok Ausztriába történő szállításának elhalasztását kérte, s egyidejűleg egy magánlevélben beszámolt a bécsi hangulatról.157 Augusztus 28-án Pulszky közölte, hogy Batthyány május, június éa augusztusi utasítására és az ő háromszori megkeresésére mindezideig nem kapott választ, hogy az osztrák külügyminisztérium miként lépett fel diplomáciailag a Szerbiából érkező fegyveres csapatok ellen.15 8 Ugyanezen a napon kelt Pulszky ismert utolsó magánlevele, amelyben az oroszok moldvai magatartásáról, Sztankó főhadnagy újabb fegyverszállítmányának megérkezéséről számolt be, s aggódva állapította meg, hogy az aldunai konzulok ügyében kelt osztrák jegyzékre nem kapott választ.159 Batthyány mindkét levél tartalmáról már csak Bécsben értesülhetett. Pulszky ez utóbbi levelének van egy kitétele, amely azt mutatja, hogy Esterházy augusztus 14-ét követő visszavonulása nem volt teljes. A vonatkozó részlet így hangzik: „A herceg nem volt a városban. Estvére kimegyek hozzá Hüsseldorfba az előterjesztés aláírása végett." Feltehetőleg ez meg is történt. A herceg fontos kérdésben is tanújelét adta együttműködési készségének. így Batthyány augusztus 18-iki levelére felvilágosítást adott az Olaszországgal folyó béketárgyalásokról.16 0 Ismereteink szerint ez volt Esterházy hercegnek, mint külügyminiszternek Batthyányhoz intézett utolsó jelentése. Szeptember 5-én a Bécsben tartózkodó Batthyánynak benyújtotta lemondását, mert — mint írta — a tárcát azért vállalta el, mert remélte, hogy a korona és hazája közötti ellentétek kiegyenlítésében szerepe lesz. „Minthogy azonban ezen reményem a mostani körülmények között minden erőm megfeszítése mellett mind inkább elenyészik, kötelességemnek tartom miniszteri tárcámról ezennel lemondani."16 1 A herceg ideiglenes visszahúzódásának, majd augusztus 15-ike utáni határozott visszavonulásának ismeretében nem csodálkozhatunk végleges lemondásán. Ami azonban a lemondás közvetlen okát illeti, azt a kortársak nem egyformán értelmezték. Esterházy maga, amikor 1849. májusában írásbeli nyilatkozatot tett Batthyány pőrében, lemondását azzal indokolta, hogy nem akarta benyújtani a pénz- és hadügyi törvényeket.16 2 Az említett kétszeri lemondás azzal magyarázható, hogy a visszavont lemondást követően, szeptember 4-én a király visszahelyezte hivatalába Jellacic-ot, aki ekkor már nyíltan készítette elő a támadást Magyarország ellen. Erre azonban a herceg nem hivatkozhatott, mi-157 B. iratai 1144-1145. 158 B. iratai 1147-1148. 159 B. iratai 1148-1149 160 B. iratai 1226. Esterházy mentegetőzik a válasz késedelméért, de mint írja, Wessenberg távolléte miatt nem tudott vele értekezni. A válasz egyébként általános információkat tartalmaz. 161 B. iratai 1219-1220. A levél közli, hogy lemondását egyidejűleg benyújtotta a felségnek is. Ismerjük Esterházy egy szeptember 3-án kelt lemondólevelét is. Waldapfel, Levelestár II. 19. Az egyidejűleg a királynak benyújtott lemondás szövegét közli F. Kiss, Minisztériumok 205. (jegyzet. Egy kutató véleménye szerint Esterházy szeptember 3-án Batthyány rábeszélésére visszavonta lemondását, de két nap múlva megismételte. Bártfai Szabó László, A Széchenyi-család története. 1926. III. 434. 162 Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre. Ford. Kurucz György. S.a.r. Urbán Aladár. 1991. 152.
