Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 553 Nagykanizsán állomásozó 1. honvédzászlóaljat Fiúméba szánják.13 3 Ennek természetesen nem sok esélye volt, inkább csak jelezte a város megvédésének gondját. Battthyány augusztus 11-én tett egy kísérletet, amikor a Bécsben tartózkodó nádort arra kérte (a magyar ezredek hazaküldésének sürgetése mellett), hogy járjon közbe annak érdekében, hogy a Bécsből Itáliába indított magyar gránátos zászlóaljat Laibachból Fiúméba küldjék, mert azt a horvátok elfoglalással fenyegetik.13 4 Batthyány igyekezett a dalmáciai ügyeket is kézben tartani. Augusztus 11-én Erdődy János fiúiméi kormányzónak írott levelében tudomásul vette, hogy az egyik ügynök (Bratich János) még Raguzában van, s gondoskodik ellátmányáról. Egyben közli: Pulszkyt utasította, hogy vegye fel a kapcsolatot a dalmát követekkel, s kéri a kormányzót, hogy jelentéseit közvetlenül hozzá küldje.135 A látszólag nyugodt intézkedés mögött feszült napok húzódnak. Előző napon rendelte el a miniszterelnök, hogy a horvát fenyegetés miatt a dunántúli megyék sietve állítsák ki az önkéntes szolgálatot vállaló nemzetőreiket.13 6 A megvalósítható rendkívüli intézkedések sorában meg kell említenünk egy a szorongató helyzetből kiutat kereső, de a realitást nélkülöző intézkedést. Augusztus 16-án Batthyány utasította a hadügyminisztert (aki pár napja tért vissza a déli táborból), hogy intézkedjék, Fiume ideiglenesen ne a zágrábi, hanem a budai főhadparancsnoksághoz tartozzon. A meghökkentő rendelkezés magyarázata, hogy a magyar gránátosokat Bécsből valóban Fiúméba küldték, s Batthyány joggal aggódott, hogy a gránátosokat a zágrábi főparancsnokság ellenünk fogja felhasználni.137 Batthyány ismerte a monarchia kialakult főhadparancsnoksági rendszerét, nem gondolhatta, hogy ebben a merev rendszerben — amelytől a magyarokat igyekeztek távol tartani — Mészáros kezdeményezésére megvalósulhat egy ideiglenes megoldás. Magyarázatát nem igen találjuk ennek a lépésnek, hacsak nem a kétségbeesett elszántság igazolására szolgált. (Emlékeztetőül: augusztus 18-án kelt Batthyány levele Szalay Lászlóhoz, amelyben azt közölte, hogy a horvát támadásig legfeljebb három hét van.) A magyar területektől Horvátország által elszigetelt Fiume a magyar kormány által nem volt megvédhető. Igényét azonban ezekre a területekre nem adta fel. Amikor az augusztus 27-iki minisztertanács Deák előterjesztésére a horvátoknak adandó nagy engedményekről határozott, kimondta, hogy az esetleges teljes ekválás esetén a magyar kormány fenntartja Fiume birtokát, s a magyar tengerparttal való szabad közlekedést.138 Batthyány és Deák Bécsben tartózkodtak, amikor szeptember elején arról értesültek, hogy a horvátok augusztus 30-án elfoglalták Fiumét.13 9 * 133 B. iratai 1017. 134 B. iratai 1035-1036. Kossuth ugyanezen a napon ajánlotta Batthyánynak, hogy a Bécsben állomásozó gránátosokat küldjék Fiúméba. Uo. 1041. 135 B. iratai 1042. 136 B. iratai 1070-1071 137 B. iratai 1083. (A rendelet — ha elküldték — nem került elő a hadügyminisztérium irattárából.) 138 Károlyi, Batthyány II. 626-629. 139 Batthyány és Deák jelentése szept. 5-én a nádorhoz, B. iratai 1217-1218.
