Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
554 URBÁN ALADÁR A bécsi magyar külügyminisztérium irányítását Pulszky Ferenc végezte. Emlékezése szerint, amikor május közepén Bécsbe érkezett, az öreg (ekkor 62 éves) herceg szívesen fogadta. Ismerve Pulszky kinevezésének előzményeit, ez inkább kifogástalan udvariasság lehetett. A herceg belátta, hogy a hazai politikai életben tájékozott, a vezető politikusokat személyesen ismerő államtitkár hasznos, sőt nélkülözhetetlen munkatárs lesz. Mint Pulszky írja emlékezéseiben, tájékozottsága lehetővé tette a miniszternek, hogy nem kellett minden nap bejönnie hüttendorfí villájából, s ott tölthette a tavaszt. „Ha valamely nevezetes ügyben szüksége lesz reám — mondotta a herceg—, kijön hozzám, vagy tudósít, hogy bejöjjek, szombatonként minden esetre itt leszek, s aláírom az aláírandókat. Megértettük egymást — folytatja Pulszky — minden csiklandós ügyben magam írta alá az okmányt „a miniszter távollétében", s csak közönyös aktákra kívántam meg a herceg aláírását".140 Pulszky szerepéről Frankenburg Adolf, aki nem tartozott a külügyminisztérium hivatalos személyzetéhez, így fogalmazott: „Pulszky, nem sokára háttérbe szorította a gyöngetehetségű, s tehetetlen akaratú külügyminisztert, annak csak „ílguráns" szerepet hagyván, teljhatalommal átvette a minisztérium vezetését."141 A király szökése után, a minisztertanács május 19-iki döntése értelmében a herceg Innsbruckba távozott. így Bécsbe érkezését követően néhány nap múlva valóban Pulszkyra várt a minisztérium vezetése. Említettük, hogy május 25 - június 30. között Pulszky rendszeresen tájékoztatta a távollévő herceget a minisztérium feladatairól, a bécsi és esetleg a pesti fejleményekről. Pulszky magánlevelekben Batthyányt is rendszeresen informálta. Emlékirataiban azt állítja, hogy ezeket a miniszterelnök rendre a papírkosárba dobta, ahonnan Jászay Pál, a miniszterelnök elnöki titkára kiszedte, de azok elvesztek.14 2 Ez a valótlan állítás nem egyedülálló Pulszky helyenként pontatlan, vagy könnyű tollal írott emlékezései sorában. így ezt az állítást cáfolja a Batthyány pesti lakásán 1849. januárjában lefoglalt iratok jegyzéke, amelynek tételei között található „1 versiegeltes Paket an Franz Pulszky". 143 A külügyi államtitkár és a miniszterelnök hivatalos levelezésének első ismert darabja május 21-én kelt, vagyis azt követően, hogy Esterházy elhagyta Bécset. Ebben Pulszky megküldte Pest megye kérelmét, amelyben a börtönben lévő pálcabüntetésre ítélt rabok hátralévő testi büntetését kérték kegyelmi úton megváltoztatni, vagy amnesztia révén elengedni, hiszen a hadseregben eltörölték a testi büntetést. Pulszky általános megoldást, törvénymódosítást javasolt.14 4 Május 23-án arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Latour hadügyminiszter a Részekbe küldendő katonaság ügyében kitért a válasz elől, 27-én pedig közölte, hogy az erdélyi főurak kérelme elkésett, mert a felség már kinevezte az erdélyi országgyűlés királyi biztosát, majd 29-én arról tudósított, 140 Pulszky, Életem I. 358-359. (Ld. a 41. jegyzetet) Nem világos az emlékezés folytatása, hogy Pulszky miért nem akarta kompromitálni a herceget. 141 Frankenburg Adolf, Bécsi élményeim. 1890. I. 97. Jósika Miklós szerint Esterházy szeretetre méltó személyiség volt, de „igen közepes koponya". Ld. F. Kiss, Minisztériumok 188. (jegyzet) 142 Pulszky, Életem I. 364. 143 Károlyi, Batthyány II. 123. 144 B. iratai 583-584. Aláírása: a külügyminiszter helyett.
