Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
552 URBÁN ALADÁR úgy döntött, hogy a tüzérek Zágráb kikerülésével vonuljanak Fiúméba. Erről Deák még aznap értesítette Esterházyt.12 5 Fiume rövidesen és váratlanul helyőrségre számíthatott. Ugyanis a Parma hercegségben fegyverét letett egy század huszárt és négy század magyar gyalogost az olasz kormány rendeletére Buccariba szállították. A hír vételére Deák — aki ekkor Batthyányt hadügyminiszterként is helyettesítette —, úgy rendelkezett, hogy az alakulatok számára a budai fegyvertárból gyalogsági fegyvereket kell erős őrizet alatt Fiúméba szállítani.126 Ezt a katonaságot azonban Fiúméból Olaszországba vezényelték. Erről értesülve Batthyány május 11-én arról kért Esterházytól tájékoztatást, hogy a katonaság elszállítására a felség parancsára került-e sor, s hogy azt ellenjegyezte-e?127 Időközben a kormány számára nyilvánvalóvá vált, hogy Jellacic nem csak az István nádor és helytartónak tartozó engedelmességet mondta fel, de igyekszik hatalmát Horvátország határain túl is kiterjeszteni. A nádor május 15-én a Ferenc Károly főherceghez intézett levelében sorolva a bán visszaéléseit, közölte, hogy az olyan rendeletet adott ki a Magyarországhoz tartozó Szlavónia és Fiume hatóságainak, hogy ne engedelmeskedjenek a helytartónak és a magyar kormánynak.12 8 Nyilván ennek az értesülésnek is szerepe volt abban, hogy Szemere Bertalan Esterházy útján azt kérte az osztrák kormánytól, hogy „csatolják vissza" Dalmáciát. Természetesen elutasító választ kapott.12 9 A kormány a maga részéről a dalmát közvélemény megnyerését tartotta kívánatosnak. Ezért június 2-án Szemere a minisztertanács határozatából Grubisichot, egy Bécsben élő olaszt (egy egyházi egyesület igazgatóját) bízta meg hogy a helyszínen megfelelő tevékenységet folytasson.13 0 Június 10-én, Batthyány innsbrucki útja idején királyi kézirat született (dátum szerint egyidejűleg a Jellacic felfüggesztéséről szóló manifesztumokkal!), amely Mészáros Lázár hadügyminisztert arra utasította, hogy Dalmáciát az odarendelt erőkkel védje meg az olasz szabadcsapatok ellen. Egyben kellően világosítsa fel a bánt, hogy a Dráva mentén felállított őrvonal felesleges, s ha Magyarország irányában nem foglalnak el ellenséges állást, őket semmilyen veszély nem fenyegeti.131 A publikált miniszterelnöki iratok között júliusban nincsen Fiumét vagy Dalmáciát érintő okmány. Augusztus 8-án Batthyány — a visszahúzódott Esterházy helyett — Pulszkyhoz fordult: tudomása szerint Bécsbe érkeztek a dalmát követek, ezért keresse meg azokat, akik a Magyarországgal való egyesüléssel rokonszenveznek.13 2 Fiume megvédésének lehetőségéről Batthyány augusztus 8-án még nem mondott le, mert egy Csány Lászlóhoz, a Dráva vonal kormánybiztosához intézett levelében azt a meglepő megjegyzést tette, hogy a 125 Min.tan. jkvek 44. B. iratai 456. A főhadparancsnokság által ajánlott kerülőútra uo. 463-464. Az esetről a Pesti Hírlapban megjelent tudósítás szövegét ld. B. iratai 937. 126 B. iratai 446. 127 B. iratai 480. 128 B. iratai 503-504. 129 MOL H 6 Külügyminisztérium elnöki iratok 1848:24, Hajnal, Külpolitika 119. 130 Hajnal, Külpolitika 111-120. Az ügynök költségeiről KLÖM XII.- 297. 131 B. iratai 711-712. 132 B. iratai 1016. Pulszky aug. 10-én jelentette, hogy a küldötteket még nem kereste fel, de a címüket már tudja.
