Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 539 lásokon jelen kellett lennie Esterházynak, akit a jelek szerint aggasztottak a fejlemények így születhetett valamikor május közepén emlékirata, amelyben a két kormány közötti kölcsönös és őszinte jóviszonyt igényelte Aggályosnak tartotta, hogy egy háború esetén a magyar hadügyminiszter beleszólhat a csapatok alkalmazásába, amit az örökös tartományok a pragmatica sanctio megsértésének vagy kijátszásának tekintetének. Tanácsa: tanúsítson Magyarország a császárral szemben nagyvonalú és nyilvános bölcsességet, mondja ki, hogy Magyarország és Ausztria között csak egy császári hadsereg létezhet. Helyezze a haderő szervezetét, vezényletét és a magyar csapatok felhasználását feltétel nélkül a császár kezébe, valamint a császár rendelkezzék a hadüzenet és a békekötés jogával.4 5 Esterházy tehát a történtek alapján aggodalommal látta, hogy az önálló magyar hadügyek igénylése a kezdeti siker után számos akadályba ütközhet, s visszalépést javasolt. Aggályainak megfogalmazását feltehetően segítette a május 10-iki budavári katonai vérengzés, amely igen határozottan jelezte a hadsereg nem magyar származású tisztjeinek hangulatát, s ellenállását.46 Batthyányi Bécsből történt hazatérése után fontos külpolitikai lépésre került sor: a kormány május 14-én megbízottakat küldött a Frankfurtban május 18-án megnyíló össznémet alkotmányozó parlamenthez. A minisztertanács határozata értelmében Pázmándy Dénest és Szalay Lászlót mint kormánymegbízottakat delegálták azzal a megbízással, hogy jelentsék ki Magyarország rokonszenvét a „német elem" iránt, s hogy „egy erős magyar nemzetiségben találják meg a lehető legjobb és legbiztosabb szövetségest".47 A megbízólevelet a nádor írta alá, s Batthyány ellenjegyezte. A döntés tehát a külügyminiszter nélkül született, de a megbízólevél meghagyta, hogy Bécsben a külügyminiszterrel és „általában az ausztriai minisztériummal is" értekezzenek a fennálló (aktuális) kérdésekről, s úgy menjenek tovább Frankfurtba. Mint a küldöttek május 27-iki jelentéséből tudjuk, Esterházyval találkoztak ugyan, de mert a királyi udvar a bécsi zavargások miatt aznap (17-én) elmenekült, a bekövetkezett zavar miatt nem tudtak az osztrák minisztériummal tárgyalni. Amellett az a veszély fenyegetett, hogy lezárják a városkapukat (t. a külvárosok lakóinak távoltartása miatt), ezért sietve elhagyták a császárvárost.48 Esterházy május 19-én levélben tájékoztatta Pillersdorf belügyminisztert, aki másnap egyetértett a küldetéssel, s nem kívánt további utasítást adni.49 A frankfurti megbízottak küldetéséről Esterházy csak azok tájékoztatásából értesült, s akik a továbbiakban nem tartották a kapcsolatot a külügyminiszterrel.50 Vagyis ebben a kérdésben a Bat-45 Andics, Arisztokrácia II. 86-91. A fogalmazvány a herceg Esterházy család levéltárában maradt fenn. Címzés, dátum nincs rajta. Az eredetinek címzettje valószínűleg Batthyány volt, aki a memorandumot nem adta irattárba. 46 A történetekről szóló jelentés B. iratai 476. 47 A megbízólevél, a kinevezés és a bizalmas utasítás B. iratai 490-494. 48 B. iratai 613. 49 Pillersdorf válasza B. iratai 491. Pulszky május 23-i jelentése a válaszról, u.o. 591-592. A küldetés részleteire Hajnal, Külpolitika 70-91. Gergely András, A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András, 1848-ban hogy is volt? 2001. 346-353. 50 A küldöttek közös jelentésén túl Pázmándy máj. 27-én külön levélben tájékoztatta Batthyányi, elsősorban tervezett hazatéréséről. B. iratai 616-617. Mind a közös levél, mind Pázmándy azt javasolta a kormánynak, küldjön valakit Párizsba, hogy tájékoztassa a francia kormányt, ill. derítse fel,
