Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 537 Valószínűleg erre a jelentésre reagált az április 20-iki minisztertanács, amelynek döntése alapján István nádor fordult sürgetőleg a külügyminiszterhez.2 9 Esterházy postafordultával válaszolt a nádornak, jelentve: a királytól előterjesztésére azt a választ kapta, hogy Galíciából egyelőre 4 század lovas katonaság hazatéréséről intézkedtek.3 0 Az engedmény elégtelensége miatt Batthyány április 24-én a paraszti és nemzetiségi mozgalmakra hivatkozva ismételten kérte a megfelelő katonai erő hazahozatalát, hozzátéve (az adott helyzetben egyébként erőtlen érvelést), hogy a III. tc. 8. paragrafus érelmében az ország határain kívüli alkalmazása csak a külügyminiszter ellenjegyzése mellett lehetséges.31 Esterházy április 28-án erre a levélre eddigi tevékenységét tételesen igazoló jelentést küldött. A III. tc. 8. paragrafusára történt utalást szemrehányásként fogta fel, s önérzetesen utasította vissza, mintha hivatalba lépése óta katonaságot vittek volna ki az országból.32 Ugyanezen a napon született meg az a nádorhoz intézett kabinetirat, amelyben a király István nádor április 24-iki felterjesztésére, s az osztrák minisztertanács április 19-iki állásfoglalására hivatkozva elutasította a magyar kormány igényét, hogy rendelkezzék az országban állomásozó katonasággal.33 Április 12-én kapott egyik megbízását illetően Esterházy április 18-án közölte Batthyányval, hogy Galícia ügyében többekkel, így Ficquelmont külügyminiszterrel is értekezett, amennyiben az hatáskörével összefér, igyekezett odahatni, hogy a legrövidebb idő alatt megszülessenek a nyugalmat biztosító rendelkezések.3 4 Ami herceg Esterházynak Viscount Ponsonbyval, Nagy-Britannia bécsi követével való kapcsolatfelvételét illeti, ez április 17-én bizalmas beszélgetés formájában történt. Másnap Ponsonby levélben köszönte meg Esterházynak a tájékoztatást, biztosította a herceget, hogy kormánya érdeklődik Magyarország jóléte iránt, s időről-időre elvárja a tájékoztatást. Egyben örömmel üdvözölte az újonnan létrejött kapcsolatot a birodalom és a magyar kormány között.35 Esterházy április 20-án számolt be a Ponsonbyval történt találkozásáról, annak kedvező reagálásáról, s különösen kiemelte a követ által hangsúlyozott figyelmet, amelyet kormánya a cs.kir. kormány és a Magyarország közötti viszonynak tulajdonít.36 A kapcsolatfelvétel befejező eseménye Palmerstonnak április 28-án Ponsonbyhoz intézett, eljárását és nyilatkozatát helyeslő levele, il-29 B. iratai 359-360. Meg kell jegyezni, hogy a magyar kormány csak a Galíciában állomásozó ezredeket szerette volna megkapni 30 B. iratai 372. A nádor megküldi a levelet Batthyánynak uo. 378. 31 B. iratai 385-386. Ennek az iratnak a befejezése tartalmazza azt a megjegyzést, hogy ha az ismételt kérelem nem talál meghallgatásra, a minisztérium „oly lépés megtételét látja elkerülhetetlennek, minőkre felelősségének érzete kényteleníti". Ez már az akkor eltervezett önkéntesek (honvédek) toborzására utal. 32 B. iratai 407-408. 33 B. iratai 406-407. Az érvelés szerint a magyar kormány csak a magyar udvari kancellária, a helytartótanács és a magyar kamara ügykörét vette át, s a király hadsereget illető joga, így a főparancsnoksága is érintetlen maradt. 34 B. iratai 343-344. Esterházy ápr. 20-án kelt részletes jelentése a galíciai helyzetről uo. 357-358. 35 Haraszti Eva, Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. (A továbbiakban: Haraszti, Külpolitika) 1951. 115. Esterházy ápr. 20-án Ponsonbyhoz intézett válaszlevele uo. 117. Ponsonbynak az Esterházyval folytatott bizalmas beszélgetéséről Palmestonhoz intézett jelentése uo. 116. 36 B. iratai 359. Esterházy közölte, hogy a Ponsonbyval történt találkozója előtt tájékoztatta Ficqueelmont osztrák külügyminisztert. Hajnal, Külpolitika 52.
