Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 535 ről használatos elnevezésével foglalkozva Hajnal István megállapította, hogy ezt az igényt az osztrák fél is méltányolta, mert május 4-én Ficquelmont osztrák külügyminiszter „königlich ungarische Miniszter des Äussern"-nek címezte a levelet.19 Ez a gyakorlat következetes volt, de véleményünk szerint nem tekinthető úgy, miszerint az osztrák fél elfogadta volna a magyar kormány igényét, hogy önálló külpolitikát akar folytatni. Inkább a bécsi tanácstalanság, bizonytalanság játszott szerepet, hiszen a frankfurti küldetés ellen is csak szeptemberben léptek fel. Amellett Esterházy személye garanciát jelenthetett, hogy a herceg nem lépi túl a törvény szerint meghatározott szerepét. (Nyilván Bécsben is tudták, hogy milyen feltételek mellett fogadta el hivatalát.) Amellett az is biztosíték volt, hogy Ausztria 1848 márciusa után is megőrizte a monarchiának Metternich alatt kialakult bízható, konzervatív diplomáciai testületét. Ilyen körülmények között fogadhatta el az udvar és az osztrák minisztérium a magyar külügyminisztérium létezését. A kép teljességéhez tartozik, hogy az osztrák külügyminisztérium vezetője a birodalmi hagyományok szerint egyben a császári ház külügyminisztere is volt. „Ministerium des kaiserlichen Hauses und des Äussern". Ezt az ellentmondást Szabad György úgy oldja fel, hogy Batthyányék természetesnek tekintették, hogy „az uralkodó mellé rendelt miniszter mindkét funkciót ellássa, intézve egyrészt az államfővel és az államfő közössége folytán az örökös tartományokkal fenntartandó kapcsolatból fakadó ügyeket, másrészt Magyarországnak a birodalmon kívüli nemzetközi kapcsolataiból származókat."20 Esterházy április 14-én utazott Pozsonyból Bécsbe, hogy Szőgyény László lelépő alkancellár segítségével a volt magyar udvari kancellária épületében megkezdje hivatalának kialakítását, személyzetének összeállítását.2 1 Szőgyény tanácsai alapján születhetett az a datálatlan és aláíratlan Jegyzék, amelyben a herceg feladatkörének pontosítását igényelte. így a felségjogok értelmében az uralkodóhoz felterjesztett kegyelmezési vagy örökösödési ügyekben az igazságügyminiszter előzetes állásfoglalását igényelte. Ami a III. tc. 8. paragrafusát, a magyar hadseregnek az ország határaink kívüli alkalmazását, valamint a katonai hivatalokra történő kinevezéseket illeti, ezek ellenjegyzését — érvelt a Jegyzék — a magyar hadügyminiszter befolyása alatt teheti (vagyis véleményét követve), így ebben a kérdésben őt felelősség nem terheli. Az előterjesztés legérdekesebb része az említett törvény 13. paragrafusára hivatkozott, miszerint a király körül tartózkodva feladata, hogy mindazon viszonyokba, melyek a hazát és az örökös tartományokat közösen érdeklik, azokban az országot felelőssége mellett képviselje. Erre hivatkozva azzal érvelt, hogy a kormányzás legfontosabb ágai, mint a kereskedelem, a pénz- és hadügyek Magyarországot és az örö-19 Hajnal István, Volt-e 1848-ban magyar külügyminisztérium? In: Hajnal István, A Batthyány kormány külpolitikája. (A továbbiakban: Hajnal, Külpolitika) 1987. 39-47. 20 Szabad György, Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán. Századok 1982/6. 1187. Hajnal szerint a helyzet ellentmondásos volt, ami abból eredt, hogy az osztrák külügyminiszter a parlamentnek felelt, de kifelé képviselte Magyarországot is. Hajnal, Külpolitika 44. 21 Szőgyény-Marich László emlékirata. (A továbbiakban: Szőgyény emlékirata) 1903. I. 83-85. A minisztertanács intézkedése ápr. 12-én, Min.tan jkvek 15.
