Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
534 URBÁN ALADÁR Közvetítése nem járt eredménnyel. (Ez a küldetés, annak vállalása igazolja Esterházy állítását, hogy a miniszterséget egyes magas állású személyek biztatására vállalta el.)1 4 Miért tartotta szükségesnek Batthyány, hogy a herceg tagja legyen kormányának? Váratlan bécsi megnyilatkozása, egy tekintélyes és konzervatívnak tekintett arisztokrata csatlakozását jelentette, akit diplomáciai tapasztalata, tartós angliai szolgálata és kialakult kapcsolatai miatt a neki szánt feladatkörben hasznosnak ígérkezett. Jelölésében nyilván szerepet játszott Széchenyi ajánlása is, aki a hercegben a kabineten belül politikai eszmetársat remélt. Horváth Mihály szerint Esterházy csatlakozása az arisztokrácia egyetértésének szimbóluma volt, s biztosíték, hogy soraiban „nem ébrednek fel reakcionárius ösztönök az átalakulás ellen".15 Marczali Henrik szerint „Esterházy belépése a minisztériumba nem csak az udvar előtt volt annak biztosítása, hogy Magyarország kormánya nem forradalmi, hanem bizonyos fényt adott annak a minisztériumnak, amelybe belépett", hiszen ismert diplomata volt.1 6 * 1848. április 11-én a Pozsonyban tartózkodó miniszterek, köztük „a kapcsolt birodalom többi részvételi érintkezés minisztere" letették az esküt. Ezt követően a király ünnepélyesen berekesztette az utolsó rendi országgyűlést. Másnap, április 12-én Pozsonyban a nádor elnökletével megtartották az első minisztertanácsi ülést. A jegyzőkönyv nem rögzít magyarázatot, csak egyszerűen külügyminiszternek nevezi a herceget, s arra utasítja, hogy tájékoztassa Nagy-Britannia bécsi követét a Duna torkolatánál jelentkező mozgalmakról, amelyek Magyarország és a monarchia érdekeire károsak lehetnek, s az angol kormány képviselőjének különleges figyelmét érdemlik.17 A minisztérium elnevezése tehát szakít a körülírással, s használata feltételezi az előzetes megállapodást, hiszen ezek szerint sem a jelenlévő nádor, sem Esterházy nem tiltakozott ellene.18 A modern történeti irodalomban a király személye körüli minisztérium magyar rész-14 Blackwell jelentős szerepet tulajdonított magának és Szalay Lászlónak (a későbbi frankfurti küldöttnek), hogy Esterházy elvállalta a miniszterséget. Ld. Szalay Gábor, Szalay László levelezése. 1913. 170-172. (jegyzetben Blackwell emlékezése.) 15 Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig. 1865. II. 636. Mindkét oldal hiedelmére utalva Széchen Antal úgy számolt be Metternichnek 1848. máj. 13-án, hogy a király személye körüli minisztert Pesten álcázott nagykövetnek, Bécsben álcázott kancellárnak tekintik. Andics, Arisztokrácia II. (1952). 94. 16 Marczali Henrik, A legújabb kor története, 1825-1880. 1892. 614. Varga János kortársi véleményt idéz, miszerint Esterházy azt bizonyította, hogy a kormány az egész nemzetet képviseli. Varga, Jobbágyfelszabadítás 225. (jegyzet) 17 Ezt a megbízást kiegészíti az az utasítás, hogy Esterházy tegyen lépéseket Galicia nyugalmának biztosítására. Az 1848/49. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. (A továbbiakban: Min.tan. jkvek) S.a.r. F. Kiss Erzsébet. 1989.18. Utasítás Esterházynak, hogy támogassa a galíciai jobbágyfelszabadítást. B. iratai 340, 343-344. 18 A szóhasználattal a jelenlévő miniszterek többsége nyilván egyetértett, de Deák Ferenc minisztériuma az Esterházyval való levelezésben sokáig az „őfelsége személye körüli miniszter" elnevezést használta, s csak júl. 18-án nevezte a külügyek miniszterének. MOL H 67. Igazságügyi Minisztérium. Államtitkári iratok 1848 - 7 - 2. (De Batthyány helyettesítve Deák levele május 1-én Esterházyt külügyminiszternek szólította.)
