Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 533 zések" minisztériumáról beszélt.1 0 Mint látható, egyik meghatározás sem definitív. Herceg Esterházy a jelek szerint komolyan mérlegelte, hogy csatlakozik a liberális ellenzék vezetőiből alakuló kormányhoz. Március 20-án Széchenyi azt jegyezte fel naplójába, hogy megkereste őt Esterházy titkára, Mayer abbé a herceg kérdésével, hogy miként festenek a dolgok? Széchenyi válasza: ne csináljon semmit. (A Napló szerint Széchenyi ezen a napon sokáig Batthyánynál volt. Nyilván szóba került Esterházy személye is.) Említettük, hogy Esterházy nem vett részt a március 22-én este tartott, a miniszteri tárcák elosztásával foglalkozó értekezleten. Március 28-án Széchenyi megemlíti naplójában — kérdőjellel —, hogy a herceg nem fogadja el a tárcát. (Nyilván a Bécsből érkező rossz hírek miatt.) Március 31-én Széchenyi Batthyány és Deák társaságában Bécsben volt. Naplója szerint az ekkor ugyancsak Bécsben tartózkodó herceget győzködte, hogy fogadja el a miniszterséget, neki a „magyar bárkában"-ban a helye. (A Napló meglepetéssel rögzítette, hogy Esterházynál ott találta a lemondott kancellárt, Apponyi Györgyöt!) Április 2-án a Napló örömmel rögzítette, hogy a herceg elfogadta a megbízást. Nyilván ennek ismeretében tehette meg Batthyány az előterjesztést ezen a napon kabinetje tagjaira. Április 4-én Esterházy levélben jelezte Batthyánynak, hogy a kialakult helyzetben kötelességének tartja a tárca elfogadását, de két feltételt támasztott. Egyrészt azt a jogát kívánta biztosítani, hogy ha „kényes állásában" a király és az ország között „valamely alig gondolható eset előfordulna", mely a pragmatica sanctio teljes épségben történő fenntartása, vagy az ország függetlenségének biztosítása szempontjából számára elfogadhatatlan lenne, hivataláról minden felelősségre vonás nélkül lemondhasson. A másik feltétel szerint, mivel folytonosan a király személye körül kell tartózkodnia, s korábbi tartós távolléte miatt az országgyűlés munkájában nem rendelkezik kellő tapasztalattal, ezért ha hivatalával kapcsolatban az országgyűlés kérdést intézne hozzá, erre vagy a miniszterelnök, vagy más miniszter adjon választ.11 Batthyány azonnal válaszolt. Április 5-én kelt levelében mindkét feltételt elfogadta, s kijelentette, hogy a herceg távolléte miatt a szükséges válaszokat ő fogja az országgyűlésnek megadni.12 Vagyis különleges helyzet állott elő. A kabinet egy tagja hivatali munkahellyé tartózkodva nem vesz részt a minisztertanácsokon, nem felelős az országgyűlésnek, - miközben a felelős minisztérium tagja.1 3 Esterházy egyébként nemcsak az országnak ajánlotta fel szolgálatát. Április 5-én Széchenyi azt jegyezte fel naplójában, hogy Batthyánynál találta a herceget, aki tolmácsolta az udvar kérését, hogy az országgyűlés szavazzon meg újoncokat. 10 Az elnevezés említett változataira B. iratai 226-227, 261. Blackvell, hivatalos angol ügynök a pozsonyi országgyűlésen, Batthyány március 23-án bejelentett miniszteri listájáról beszámolva Esterházyt mint külügyminisztert említette. J. A. Blackwell Magyarországi küldetései 1843-1851. S.a.r. Haraszti-Taylor Éva. 1989. 136. Pozsonyi tudósítás alapján a Wiener Zeitung március 25-iki számában így írt a leendő miniszterről: „in Wien für äussere Angelegenheiten Fürst Esterházy". 11 B. iratai 240. 12 B. iratai 245. 13 F. Kiss Erzsébet, Az 1848-49-es magyar minisztériumok. (A továbbiakban: F. Kiss, Minisztériumok) 1987. 180. Szabad György, A kormány parlamenti felelősségének kérdései. In: A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. 1998. 97. (jegyzet)
