Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium

532 URBÁN ALADÁR Széchenyi arról is beszámol, hogy a Burgból visszatérve megkeresték Kossuthot, amikoris a két politikus összeölelkezett.7 Esterházy „pálfordulása" meglepte ugyan a küldöttség tagjait (a jurátusok örömükben vállukra emelték a herceget), de visszatérve Pozsonyba az azt követő napokban csak Batthyány, Kossuth, Széchenyi és Deák szerepelt, mint leendő miniszter. A fővárosban összeállított miniszteri listákon a herceg neve nem található. A Pesten hetente kétszer megjelenő Hetilap március 24-én közölt egy Pozsonyban március 19-én (?) keltezett levelet, amely szerint a külügyek irányítására Esterházy Pált nevezték ki, aki Bécsben fog lakni, - de nem tudni, hogy elfogadja-e a megbízást. Mire erről a főváros értesült, március 23-án délben Batthyány a kormányalakítást követelő hírek hatására bejelentette leendő kabinetjének névsorát, tagjai között Esterházyt, mint az „Ausztriávali viszonyok" miniszterét. Ez a névsor az előző este tartott értekezleten született, amelyen a herceg nem vett részt.8 Március 23-án Batthyányt nyolc leendő minisztert jelentett be — közölve, hogy ő nem vállal tárcát — mert a felelős minisztérium törvénytervezetében az előző este a rendek jóváhagyták ezt a létszámot, s bíztak abban, hogy azt várhatóan a főrendek sem fogják megváltoztatni. A tervezet aznap délután került a főrendek elé, ahol az Esterházy tárcáját érintő törvényszövegen változtatást javasoltak. A rendek által jóváhagyott szöveg szerint „a király személye körüli miniszter", aki a király mellett fog tartózkodni, „minden külviszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli". A konzervatív gróf Babarczy János javaslatára a kül szócskát kiiktatták, amit Batthyány nem ellenzett, s a rendek is elfogadták. Ezzel a külügyminiszternek szánt miniszter feladatköréből szövegszerűen kiiktatták a külügyeket.9 Ez a módosítás, illetve Esterházy szerepének körülírása megmaradt a továbbiakban is. Április 2-án, amikor Batthyány felterjesztette miniszterei névsorát az uralkodónak, a leendő minisztert „az ausztriávali érintkezés" miniszterének nevezte. Szőgyény alkancellár április 5-én „zum Minister für die internationalen Angelegenheiten Ungarns und der österreichischen Erbstaaten" körülírást használta. Az április 7-én kelt magyar nyelvű királyi kinevező okirat „a kapcsolt birodalmam többi részéveli érintkemegtámadását tervezik. Id. Varga János, A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. (A továbbiakban: Varga, Jobbágyfelszabadítás) 1971. 127. A tervről Paskay Gyula, A jurátusélet 1848/49-ben. 1885. 63. 7 Márc. 18-án ismeretlen számolt be erről br. Vécsey Pálnak. A tudósító szerint a hercegről senki sem tételezett fel ekkora elszántságot és hazafiasságot, amit Lajos főhercegnél tanúsított. Kossuthtal ezt követően találkozott, átölelte, s kijelentette, hogy rendelkezzenek vele. Hazánk. IX. (1888) 148. Az emigrációban kibontakozott vita során Pulszky Ferenc sajtó levélben közölte, hogy Esterházy nyílt utca során ölelkezett össze Kossuthtal. Jánosy Dénes, A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában, 1851-1852. 1944. II/l. 422. 8 Erről az értekezletről Kossuth 1881-ben megjelent emlékezése alapján rendelkezünk bizonyos ismeretekkel. Áttekintését ld. Urbán Aladár, Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. 2007. 59-61. 9 Batthyány a módosítást valószínűleg nem tekintette olyannak, ami a király személye körüli miniszter várható tevékenységét korlátozná. De szerepet játszhatott az a megfontolás is, hogy a külügyekbe való beleszólás igénye ellenállást válthat ki az udvarból. Másnap, március 24-én azzal indokolta a rendeknek a már elkészült, a hadseregről szóló törvényjavaslat visszavonását, hogy a külföldön lévő magyar ezredek hazaszállításának igényével "az örökös tartományok bizalmatlanságát költené fel". Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. (A továbbiakban: B. iratai) S.a.r. Urbán Aladár. 1999. 165-166.