Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
Urbán Aladár BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A nemesség és a főnemesség koalíciójából formálódott Batthyány-kormánynak a társadalmi ranglétra legmagasabb fokán álló és legidősebb tagja volt az 1786-ban született herceg Esterházy Pál. Miként Széchenyi István, ő sem a reformkor politikai elitjének sorából került ki. Miután 1842-ben Metternich határozott kívánságára leköszönt londoni nagyköveti állásáról,1 ahol közel három évtizedet töltött, visszavonult a politikától. Bár az 1843/44. évi és az 1847/48-as országgyűlésen megjelent a felsőtáblán. A konzervatívok a saját táborukhoz tartozónak tekintették a herceget. így Apponyi György 1847 szeptemberében, az országgyűlési választások előtt két ízben is megkereste Esterházyt, hogy a jó ügy érdekében segítse a követválasztásokat, illetve a követutasítások elkészítését.2 Októberben Dessewffy Emil kérte a herceget, hogy a Pest megyei követválasztásokon erkölcsileg és anyagilag is támogassa a konzervatívokat.3 1848. január 31-én Rohonczy Ignác, a későbbi császári biztos kérte Esterházytól a támogatást.4 Az 1848-as tavaszi események során Esterházyt Széchenyi vonta be az országos politikába. Március 13-án, amikor István nádornak az volt a Lajos főhercegtől kapott feladata, hogy akadályozza meg a március 3-iki felirat felterjesztését, a gróf azt ajánlotta a főhercegnek, hogy konferenciát hívjon össze, s arra hívja meg Esterházyt is. A konferencia másnap megtörtént, a herceg is részt vett azon, de a feladat megváltozott, mert megjött a híre Metternich lemondásának.5 Március 15-én Esterházy is Bécsbe utazott a küldöttség mágnás tagjaival. Széchenyi feljegyzéseiből tudjuk, hogy március 16-án délben a küldöttség átadta a királynak a kiegészített feliratot, majd Lajos főherceg vezetésével az Államtanács vitatta meg a helyzetet. A főherceg nem akart engedni, de — a Napló szerint — Esterházy „megpuhította, megnyugtatta a lelkiismeretét".6 1 Hajnal István, Metternich és Esterházy. Századok 1927/28. 21-44. 2 Esterházy Pál Apponyi Györgynek, 1847. szept. 30. Arról számol be, hogy megfelelően utasította uradalmi tisztviselőit. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. S.a.r. Barta István. 1951. 202-203. 3 Dessewffy Emil Esterházy Pálnak, 1847. okt. 1. Andics Erzsébet, A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848/49-ben. (A továbbiakban: Andics, Arisztokrácia) I. 1981. 189-290. 4 Uo. 324-325. Rohonczy rosszallóan megjegyezte, hogy az ellenzék azt a hamis hírt terjeszti, hogy a herceg egyetért vele. 5 Széchenyi István Napló. S.a.r. Oltványi Ambrus. (A továbbiakban: Széchenyi Napló) 1978. 1206. A továbbiakban, ha a szövegben szerepel a bejegyzés dátuma, nem használunk lábjegyzetet. 6 Witzthum von Eckstädt szász diplomata szerint Esterházy azzal győzte meg Lajos főherceget, hogy tudomására hozta: a jurátusok, akik az országgyűlés küldöttségét Bécsbe kísérték, a Burg
