Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 523 ugyan nyomoztatott ebben az ügyben, de nem jutott semmire.8 8 Aztán pedig beköszöntött a sajtószabadság, s az ügy — mint annyi más, hasonló ügy is -— aktualitását veszítette. A megjelenés 1847. júniusa után az „Ellenőr"-re vonatkozó forrásaink hónapokig hiányoznak. Bajza levelezésében nincs a kötettel kapcsolatos adat, de a többi szerző általunk ismert levelezéseiben sem találtunk ilyeneket. A Vörösmarty kritikai kiadás szerint „a kötet az év végén jelent meg, s a novemberben megnyílt utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék kedvelt olvasmánya volt."89 Ugyanakkor a történeti szakirodalomban előfordul olyan állítás is, hogy a mű „még idejében bejutott az országba ahhoz, hogy befolyásolja az immár új országgyűlésre és új követválasztásokra készülődő nemesi közvéleményt."9 0 A megjelenés időpontját illetőleg is nagy a bizonytalanság. Kéry Gyula — nem tudni, milyen forrás alapján — 1848. január 25-ére teszi azt.9 1 Ez az adat került be a „tízkötetes" összefoglaló vonatkozó kötetének kronológiájába9 2 , a négykötetes magyar történelmi kronológiába9 3 , s egy azóta megjelent, immáron két kiadást megért népszerű összefoglalóba is.94 Ferenczy László 1847. december 6-án Pestről írott levelében tájékoztatta Wesselényit, hogy „az ellenzéki eljárás, program stb. mind meglesz az ellenzéki Kör albumban, nagyszerű, érdekes, Lipcsében nyomatik, e hó végén megjelen."95 Miután a köteten a megjelenés helye nem szerepelt, Ferenczy levele fontos adatot tartalmaz e tekintetben is. A reformellenzék már korábban is több munkát jelentetett meg a lipcsei kiadóknál, de Metternich kormányzata éppen 1847-ben tett — nem egészen hatástalan — kísérletet e művek megjelenésének megakadályozására a szász kormánynál.9 6 Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy szintén Lipcsében, az Otto Wiganddal (az ellenzéki szellemű munkák kiadójával) rokoni kapcsolatban álló Jurany kiadásában jelent meg Széchenyi „Politikai programm töredékek" című munkájának egy ellenzéki politikus által csípős kommentárokkal kísért német fordítása, az illető 1847. április 4-én, Pesten kelt előszavával. (Ennek alapján nem tűnik alaptalannak az a következtetés, hogy Jurany lehetett az „Ellenőr" 88 Urbán Aladár szíves közlése. 89 Vörösmarty Mihály összes művei 3. Kisebb költemények i. m. III. k. 525. Nem foglal állást a megjelenés időpontja tekintetében Tóth Dezső-. Vörösmarty Mihály. 2., módosított kiadás. Bp., 1974. 479. 90 Vörös K.: A magyar reformellenzék harca i. m. In: Magyarország története i. m. 5/2. k. 963. 91 Kéry Gyula: A magyar szabadságharcz története napi-krónikákban (1848). Bp., 1899. 69. 92 Magyarország története 1790-1848. i. m. 5/2. k. 1297. (Várady Géza munkája). 93 Magyarország történeti kronológiája. A kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Benda Kálmán. II. k. 1526-1848. Bp., 1982. 667. (Várady Géza munkája) 94 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerkesztette, az előszót és a kronológiát írta Hermann Róbert. írták: Bona Gábor, Csikány Tamás, Dobszay Tamás, Estók János, Fónagy Zoltán, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Pelyach István, Urbán Aladár, Zakar Péter. Bp., 1996. 10-11.; 1848-1849. A forradalom és szabadságharc képes története i. m. 11-13. 95 Kivonat. MOL P 626. Széchenyi István gyűjtemény. 1847. évi iratok. 602. f. 96 KLÖM XI. 92-94.; Hermann É.: Az Anti-úrbérváltság i. m. In: Petőfi és kora i. m 289-307.
