Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója

482 VESZPRÉMY LÁSZLÓ arány. Sajátos jelenség, hogy növekszik az ugyanazon szerzők által kiadott, szer­kesztett művek száma, vagyis az egyes szerzők ugyanazt az adatgyűjtést variál­va, kibővítve újabb, főleg történeti munkákat adtak ki. Aeneas Silvius megírta a maga osztrák és cseh történetét, Jakob Unrest karintiai plébános osztrák és ma­gyar történetét, Albert Krantz mecklenburgi és szász, Wimpfeling a strassburgi és mainzi egyházmegyék történetét. Kisebb-nagyobb eltérésekkel kétnyelvű ki­adások látnak napvilágot, mint például Andreas von Regensburg világtörténete esetében látjuk, vagy úgy, hogy Arnpeck a Wittelsbachok családi történetét né­metül és latinul, Peter Eschenloer breslaui várostörténetét németül és latinul is (igaz, némileg más-más tartalommal) megjelentette. A latin és német nyelvű történetek közel azonos fokú népszerűségét ép­pen Andreas von Regensburg krónikáinak recepciója mutatja: 1600-ig 15 kéz­irat a latin, 13 a német krónikaváltozatból maradt fenn.69 Az 1425-ben keletke­zett latin nyelvű mű (Chronica de principibus terrae Bavarorum) német válto­zata (Bayerische Chronik) inkább városi publikum, a hercegi udvar számára volt vonzóbb, a klerikális-szerzetesi közönség ellenben még jobban kedvelte a latint. A regensburgi humanista, Hieronymus Streitl ágostonos remete (aktív 1494 és 1532 között), 1494-ben, noha mindkét nyelvű változat a rendelkezésére állt, a latint használta, s a maga folytatásához is a latint választotta. Ugyanakkor például egy Oberaltaichból származó kódex (Clm 9711, München) vegyesen, la­tin és német nyelvű történeti munkákat kötött egybe. Andreas von Regensburg világtörténeti műve is roppant népszerűvé vált. Annak latin változata nagyobb sikert aratott, mint a német, előbbi 26 kéziratban maradt fenn. Az arányok eb­ben az esetben is hasonlóak: a 16 klerikus megrendelővel-tulajdonossal 9 laikus áll szemben. Csehországban Königshofen-i Jakob Twinger német nyelvű strass­burgi világkrónikájának ócseh változata is megszületik.70 Egy másik tipikus korabeli életmű, Veit Arnpecké.7 1 Német nyelvű Bajor krónikájának 12 kézirata maradt fenn, (ebből nyolc 16. századi), amelyek saj­nos csak nagyon bizonytalanul köthetők egyházi vagy laikus olvasókhoz. Azon­ban ő is tudatában volt annak, hogy latin nyelven inkább az egyházi környezet­ből akadnak majd olvasói, s a kéziratok tartalmi összehasonlítása szerint bizo­nyos, csak az egyháziak számára érdekes bekezdések csak a latin változatban kaptak helyet. Ennek megfelelően a történeti fejezetekben, ahol a hercegi hata­lommal szemben a freisingi püspök érdeke kerül szóba, az utóbbi pártját fogja. Más helyzetekben bőbeszédűbb a latin változat, mint például Zsigmond király 69 Összefoglalóan Joachim Schneider: Neue Aspekte zu Auftrag, Strategie und Erfolg einer zweisprachigen Dynastiegeschichte des 15. Jhs: Die „Bayerische Chronik" des Andreas von Re­gensburg lateinisch und deutsch. In: Zweisprachige Geschichtsschreibung im spätmittelalterlichen Deutschland. (Wisssensliteratur im Mittelalter, Bd. 14.). Ed. Rolf Sprandel. Wiesbaden 1993. 129-173. 70 Václau Bok: Zur Rezeption der Weltchronik Jakob Twingers von Königshofen in Böhmen. In: Deutsche Literatur des Mittelalters in Böhmen und über Böhmen. Eds. Dominique Fliegler, Václav Blok. Wien 2001. 269-270. — Twinger munkája három szerkesztésben hihetetlen népszerű lett, 80-nál is több kézirata maradt fenn, s négy ősnyomtatvány-kiadás népszerűsítette. 71 Dieter Rödel. Veit Arnpeck: Publikumsbezogene Zweisprachigkeit bei „Chronica Baioariorum" und „Bayerischer Chronik". In: Zweisprachige Geschichtsschreibung im spätmittelalterlichen Deutsch­land. (Wisssensliteratur im Mittelalter, Bd. 14.). Ed. Rolf Sprandel. Wiesbaden 1993. 227-270.

Next

/
Thumbnails
Contents