Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója
470 VESZPRÉMY LÁSZLÓ Bu2).2 0 A pápa-császár történethez úgy tűnik, hogy nem csatlakozott magyar függelék az újabban Frankfurt am Mainban megtalált német nyelvű töredékben (Museum für Angewandte Kunst. Abteilung Buchkunst und Graphik, LM 219, 220, 221, rövidítve: Fr2), és biztosan nem tartozott e függelék egy szintén frankfurt am maini, de teljes kézirathoz ([Stadt-] und Universitätsbibliothek Ms. Germ fol. 12., 1460 körűiről, rövidítve: Frl).21 Megjegyzések Utino magyar király listájához Lényeges szempont lehet annak vizsgálata, hogy a kódexek másolói hagytak-e el, illetve tettek a szöveghez valamit hozzá, illetve maguk a használók miként viszonyultak a szöveghez. A magyar királyok listája Szent Istvántól Mátyásig teljes mértékben illeszkedik a hazai historiográfiában oly gyakori rövid krónikák műfaji hagyományaihoz. A tagolásnak vázat és keretet a királyok uralkodási évei, koronázásuk, haláluk és temetésük ad, lehetőleg pontos idő- és hely-meghatározással. Ebben persze semmi új sem volt, az egyetemes történeti áttekintéseknek is hasonló volt a szerkezetük. Az sem meglepő, hogy a Képes Krónikában összegződő történeti ismeretekből válogat, úgy tűnik, messzemenő önállósággal. Sok olyan epizódot is belesző rövid leírásaiba, amelyek a többi rövid krónikából hiányoznak. A Képes Krónika és a rokon szerkesztések lezárása után valószínűleg olyan forrásokat használhatott, mint amilyen a Knauz-krónikában (Zágrábi krónika) megőrződött, noha pontos egyezések nem mutathatók ki közöttük. Kis Károly meggyilkolása kapcsán mindkét krónikaszöveg tud Forgách Balázs nevéről, de a tettéért elnyert Gimes várát csak a magyar függelék említi, hogy aztán ez az információ legközelebb Thuróczynál tűnjön fel. Néhány esetben a szerző saját megjegyzését és véleményét is olvashatjuk. Ezeket elsőként Radek Tünde gyűjtötte össze a függelék kiadásra előkészített német nyelvű változatához írt kísérő tanulmányában.2 2 A szerző állásfoglalásai leginkább az V László- és Mátyás-kori részben fordulnak elő, amikor például V László megválasztása kapcsán arról ír, hogy „O, bár ez a kívánság sose jutott volna eszükbe!" (O es wolt got, das sy dise eruordrung nie erdacht hetten!).23 Talán az író és kortársai véleménye lehetett, hogy Hunyadi János „tisztességesen és nagyszerűen" kormányozta az országot. Nyilván az író és közreadó óvatossága nyilvánulhatott meg abban, hogy Szilágyi Mihály fogságba vetését a latin változat „némelyek ösztönzésének" tulajdonítja, míg a német kendőzetlenül arról ír, hogy Mátyás fogságba vetette rokonát. 20 A budapesti kódexet (Bu2) legutóbb Radek Tünde írta le, 1. Radek T.: Johannes de Utino világkrónikája 76-77. Korábban lásd Vizkelety András leírását in Uo (szerk.): Kódexek a középkori Magyarországon. Bp. 1985, 144, lxxiii. képoldal. 21 Ezekről a német kéziratokról, a possessor-kérdésekkel együtt legutóbb Radek Tünde adott elő a „Mitteleuropäischer Kulturraum. Tagung über die deutsch-ungarischen literarischen und kulturgeschichtlichen Beziehungen in der Frühen Neuzeit" című konferencián az Országos Széchényi Könyvtárban 2009-ben „Zu den deutschen Übersetzungen der Weltchronik von Johannes de Utino (15. Jahrhundert)" címmel (az előadás szövegének szerkesztett változata megjelenés alatt). 22 Radek, T.: Johannes de Utino, Weltchronik in deutscher Übersetzung i. m. (1994.), ill. Uő: Johannes de Utino: Weltchronik in deutscher Übersetzung (2008) i. m., tanulmányomban ez utóbbit veszem alapul. 23 Radek, T.: Johannes de Utino: Weltchronik (2008) i. m. 38.
