Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója

KÉSŐ KÖZÉPKORI VILÁGKRÓNIKA A MÁTYÁS-KORI HISTORIOGRÁFIÁBAN 469 A jelen kutatás során megvizsgált kéziratok közül először azokat említjük, amelyek tartalmazzák a magyar királyok függelékét: 1) Róma, Bibliotheca Apostolica Vaticana, Ottob. 479. (rövidítve: Vat), magyarországi kézirat, Drági Tamás nevének a bejegyzésével; 2) Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf. 1.6.5 Aug 2o. (rövidítve: W); Budapest, OSzK Cod. Lat. 544. (rövidítve: Bul). A kutatás szempontjából fontos a ma Augsburgban található példány, amely nem tartalmazza ugyan a magyar királyok függelékét, mégis a „pápa-császár rész" kibővített szövege megegyezik a teljesebb, a magyar függeléket is magában foglaló kéziratokkal, s így megbízható kontroli-példányként használható (ma Augsburg, Universitätsbibliothek Cod. II.l. 2o 191.; rövidítve: A). A Morgan Könyvtár egyik, 1417-tel záruló kéziratának összeállítója (M 192, rövidítve: N2) valószínűleg olyan, cseh vonatkozásokban gazdag pápa-császár történetet (36v-61v

.) helyezett el Johannes de Utino munkája után, aminek semmi köze sincsen az 1459/1460 körüli kéziratok „pápa-császár rész"-éhez.16 A Morgan Könyvtár példányával kapcsolatban korábbi sejtésünket a kézirat kézbevétele teljes mértékben igazolta. A bibliai rész valóban Johannes de Utino műve, de ahhoz a 14-15. századi Gobelinus Persona „Cosmodromium" („Cosmodromius") című művének egy rövidített változatát csatolták, s ennek köszönhetően a kézirat már a szerző, 142l-re tett, halála előtti években véget ér. A másoló maga is megjegyzi, hogy „eddig tartott a Cosmodromium-féle krónika".17

Figyelemreméltó, hogy ebben az esetben is Johannes de Utino krónikájához csatoltak egy modern krónikát, de bizonyos, hogy a magyar vonatkozások esetében Gobelinus Persona műve nem szolgált mintául, a magyar történelmet nem érintő vonatkozásokban azonban kínálhatott mintát. Gobelinus Persona említi ugyan az erdélyi szászokat, de leírásában őket a magyarok hozták magukkal a kalandozások során.18 A 15. századi német nyelvű példányok közül a következők tartalmazzák a magyar királyok függelékét: Berlin (Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz, Ms. Germ. fol. 947., rövidítve: Be); Turócszentmárton (Martin, Slovenská Národná Kniznica, J 324., rövidítve: Ma, amely eredetileg, de 1740-ben bizonyosan a pozsonyi kapucinusok birtokában volt, amint arról független forrásunk is fennmaradt);19

Budapest (OSzK Cod. Germ. 53, korábban Heiligenkreuzban, rövidítve: 16

Vizkelety A.: Johannes de Utino világkrónikájának szöveghagyományozása i. m. 197. 17

Krónikáján harminc éven át dolgozott, s 1418-ig jutott el a szövegben. A hat világkorszakot feldolgozó művének csak utolsó részére szoktak hivatkozni, kiadásai: a teljes művet Henricus Meibomius adta ki (Frankfurt 1599., teljes szövege az interneten is olvasható), a legújabb részének kiadását pedig 1. Cosmidromius Gobelini Person und als Anhang desselben Verfasssers Processus translacionis et reformacionis Budecensis. Hrsg. von Max Jansen. Münster 1900. 18 Magyar vonatkozású részeire 1. Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCII—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. II. 1064-1069. (2556. sz.). 19

A pozsonyi kézirat 1864-ben tűnt fel, majd hosszú időre a kutatók szem elől tévesztették, legutóbb Kerny Terézia lett rá figyelmes (Kerny Terézia: Johannes de Utino világkrónikájának egy ismeretlen változata. Pavilon 4. [1990] 15.), noha leírta már Július Sopko, 1. Július Sopko: Codices ac fragmenta codicum bibliothecarum Slovaciae. Codices, qui in bibliothecis Slovaciae asservantur ac olim asservabantur. Vol. 3. Martin 1986. 142-144. (nr. 585.), vö. Radek Tünde: Johannes de Utino világkrónikája. In: Csillag a holló árnyékában.Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon Kiállítási katalógus. Szerk. Földes Ferenc et al. Bp. 2008. 76.