Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
A ZÁGRÁBI PÉNZVERDE 1525. ÉVI SZÁMADÁSA 439 A pénzverés rendezésének második mozzanataként és az országgyűlési tárgyalások továbbgondolásának az eredményeként értékelhetjük azt, hogy 1523. május 14-én a főpapok és főurak nagy mennyiségű ezüstöt ajánlottak fel a királynak. Az ígéret teljesítése végül meglehetősen elhúzódott, mert, úgy tűnik, arra csak egy 1524. januári királyi tanácsi határozat után került sor.2 1 Harmadik lépésnek a dénárverésnek két további településen való megindítása tekinthető. Annak alapján, hogy Nagybányáról 1523., 1524. és 1525. évszámmal ellátott nova monetak maradtak fent,2 2 úgy tűnik, hogy ott csak 1523-tól kezdték el azokat kibocsátani. Nagyszebenből szintén 1523. évi veret a legkorábbi. Ez leghamarabb ősszel kerülhetett ki a kamarából, mivel II. Lajos szeptember 28-án értesítette a szebenieket, hogy városukban is elhatározta az új pénz verését elrendelvén nekik, hogy a pénzverők munkájához biztosítsanak egy alkalmas helyet. 1523. november 14-én már az erdélyi városokat is értesítette, hogy Szebenben pénzt fog veretni a kincstartó által felhatalmazott Ártándi Pál és ennek meg nem nevezett társa által, és parancsba is adta, hogy ezüstöt, régi pénzeket és oszporákat2 3 csak náluk vagy azok embereinél lehet adni, venni és cserélni.2 4 1524. április 7-én II. Lajos a pénzverést Szeben városára bízta, de legkésőbb 1525. február 9-án már ismét kincstári kezelésben találjuk a verdét, amelynek élére Tornallyai Jakabot, erdélyi sókamaraispánt állították.2 5 Szebenben vert érme azonban csak 1523-as és 1524-as évszámmal maradt fent,2 6 így elképzelhető, hogy itt a nova monetat csak ezekben az években vertek és 1525-ben csupán tervezték a pénzverést, vagy pedig csak keveset vertek. A fentebb leírt 1523. évi események úgy is értelmezhetők, hogy akkor újabb lendületet kívántak adni a dénárverésnek. Ennek a feltétetelezésnek két gyenge pontja van: egyrészt lehetséges, hogy Nagybányán már 1523. előtt elkezdték az ezüstérmék verését, és ha ez így volt, a nova moneta verésének egyetlen új helyen való megindítása nem tekinthető rendkívüli eseményként, hiszen 1521. és 1524. között minden évben legalább egy újabb településen kívántak előállítani ezüstpénzt. Másrészt a sok pénzveréssel foglalkozó határozat nemcsak a királyi udvar szándékának a lenyomataként fogható fel, hanem a nemesség (és a lakosság) részéről jövő — az alábbiakban bemutatandó — panaszokra adott válaszként is (igaz, hogy abban végül a kincstár érdekei kerekedtek felül). Összegezve tehát a fentebbieket, egyelőre még nem állapíthat-21 Kubinyi András: Országgyűlési küzdelmek Magyarországon 1523-1525-ben. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. - Analecta Mediaevalia III.) Bp.-Piliscsaba 2009. 128-129. 22 Vö. Jeszenszky G.: II. Lajos denárai i. m. 137., Pohl, A.: Münzzeichen i. m. 135., 137-138. tábla. 23 Az Oszmán Birodalom mintegy két dénár értékű ezüstérméje. 24 Gustau Seivert: Beiträge zu einer Geschichte der Hermannstädter Münzkammer. Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge 6. (1864) 193., Albert Berger: Urkunden-Regesten aus dem Archiv der Stadt Bistritz in Siebenbürgen 1203-1570 I. Aus dem Nachlaß herausgegeben von Ernst Wagner. (Schriften zur Landeskunde Siebenbürgens 11/1.) Köln-Wien 1986. 791. sz., Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez I. Buda 1870. 358-359., Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 247 185., 246 605. (Brassó). 25 Seivert, G.: Beiträge i. m. 171-173., Kubinyi András: A nagyszebeni pénzverde 1524-ben. Numizmatikai Közlöny 56-57. (1957-1958) 21-24. Az idézett oklevelek kiadásait 1. Seivert, G.: Beiträge i. m. 192-196., 199. 26 Pohl, A.: Münzzeichen i. m. 135., 139. tábla. A szász városban vertek obolust is, de nem tudjuk, hogy pontosan mikor, mert a fentmaradt érmén szereplő évszám utolsó számjegye nem állapítható meg, 1. Pohl, A.: Münzzeichen i. m. 139. tábla.
