Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
440 SIMON ZSOLT juk meg teljes bizonyossággal, hogy 1523-ban a királyi udvarban lépéseket tettek volna a pénzreform folyamatának a felgyorsítására. Ez a következő évről inkább elmondható, hiszen akkor három újabb pénzverde felállítását határozták el, két további létrehozása pedig valószínűsíthető. Először 1524. április 19-én II. Lajos gyarmati Balassa Ferenc Nógrád megyei ispánnal — mivel az utóbbi az ország és a végek szükségletére 4000 forintot adott neki kölcsön, és vállalta, hogy a pénzveréshez ezüstöt és régi pénzeket szed össze — úgy állapodott meg, hogy a kincstartó az ispán által összegyűjtött értékeket a visegrádi királyi kamarában új pénzzé veri, abból Balassa Ferenc harmadrészt kap és a királyt illető kétharmadból visszaveheti a 4000 forintját is. Az uralkodó arról is biztosította Balassát, hogy mindaddig engedélyezni fogja neki a pénzverést, éspedig ugyanazon feltételek mellett, amíg az ispán a pénzverésre ezüstöt és régi pénzt elegendő mennyiségben, bőven tud és akar szerezni.2 7 Elképzelhető, hogy a visegrádi pénzverés megindítása érdekében kérte 1524. április 4-én II. Lajos arra Bécs városát, hogy engedélyezzék embereinek borkő, tégelyek és más, pénzveréshez szükséges szerszámok vásárlását és azoknak vámmentes Magyarországra szállítását.2 8 Biztosan csak az állíthatjuk, hogy Visegrádon a pénzverést legkésőbb szeptember 8-én kezdték el, mert Haller János a visegrádi pénzverdében 1524. szeptember 8. és december 25. között 600 ezüstmárkából veretett pénzt.2 9 1525-ös évszámmal jelzett érmék és a királyi számadáskönyv 1525. május 28-i bejegyzése tanúsága szerint Visegrádon a következő évben is működött a pénzverde.30 A számadásból megtudhatjuk, hogy a királyi udvarból is küldtek pénzt a verdébe, valamint hogy annak a vezetői (prefecti cusionis novarum monetarum) Johannes Crap és Balthasar Mell voltak. Egy régészeti ásatás során 1982-ban a pénzverde maradványait is megtalálták.31 2| DL 66 050. Kiadását 1. Istványi Géza: A visegrádi pénzverő II. Lajos egyik oklevelében. Numizmatikai Közlöny 41. (1942) 59., regesztáját 1. A Balassa család levéltára. 1193-1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette Borsa Iván. (Az Országos Levéltár Kiadványai 2. Forráskiadványok 18.) Bp. 1990. 552. sz. 28 Thallóczy Lajos: Ermészeti adalék. Bécs városa s a magyar pénzverés. Archaeologiai Értesítő 12. (1878) 308. ' 29 Joannes Haller in officina sua Wyssegradiensi [...] cudere fecit marcas puri argenti 600. Ex quibus ad rationem Maiestatis regie per florenos duos denarios quinquaginta [egy hajtás melletti szakadás miatt nem látszik két betű, valószínűleg: ad] singulas marcas computando provenerunt floreni 1500. — DF 248 781. Kiadását 1. Viktorin József: Visegrád hajdan és most. Pest 1872. 36. (* jegyz.), regesztáját 1. Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Bp. 1938. 365. (1457. sz.). Lehetséges, hogy a királyi udvarral kötött valamely pénzügyi tranzakció következménye lehetett a felverésre engedett pénz ügye, 1. Huszár Lajos: A visegrádi pénzverde a középkorban. Folia Archaeologica 18. (1966-1967) 197. Ezt Hans Hallernek az életpályája elképzelhetővé teszi, ő ugyanis a Haller család budai kereskedelmi vállalatának volt a feje, Szerencsés Imrének, II. Lajos egyik legbefolyásasabb pénzügyi tanácsadójának és alkincstartójának a fogadott fia, aki egyszer maga alkincstartó is volt (Várdai Pál vagy Báthori András alatt), 1. András Kubinyi, unter Mitarbeit von Helmut Freiherr von Haller: Die Nürnberger Haller in Ofen. Ein Beitrag zur Geschichte des Südosthandels im Spätmittelalter. In: Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 52. (1963-1964) 97-99., 103. — Haller később is vezetett pénzverdét: a budait valamikor a mohácsi csata és 1529 között, továbbá a pozsonyit 1531-től, 1. uo. 104-105., 122., 124-125. 30 Pohl, A.: Münzzeichen i. m. 46-47., 135., 138. tábla, Fraknói Vilmos: Lajos király számadási könyve 1525. január 12-július 16. Magyar Történelmi Tár 22. (1877) 183. 31 Tóth Csaba: Mints of Medieval Visegrád. In: Quasi liber et pictura. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in Honour of András Kubinyi on his seventieth Birthday.
