Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
A ZÁGRÁBI PÉNZVERDE 1525. ÉVI SZÁMADÁSA 435 érmék anyagvizsgálata során kiderített jelenség is szerepet játszik, amely szerint a késő középkori dénárok valós finomsága különbözött az előírttól, sőt gyakran nagyobb volt annál: így például a mérések szerint az 1526. évi dénár finomsága a törvényes 50% helyett valójában 71,7% volt.6 A régi dénár súlya leírásánál Burgio adatai kétféleképpen értelmezhetők: vagy 1521 előtt valamikor megváltoztatták a dénárok tömegét (is), vagy pedig inkább arról van szó, hogy a nuncius a másik két érme leírásától eltérően itt nem a törvényes pénzlábat ismertette, hanem a mindennapos gyakorlathoz közelálló leírást adott. II. Ulászló uralkodása idején ugyanis egy márkából 416 dénárt kellett verni, de négydénárnyi eltérés még elfogadott volt,7 és ez a szokás, esetleg eltérő hibahatárral, minden bizonnyal II. Lajos alatt is továbbélt. Ez utóbbi feltevést erősíti, hogy a leírásban nem két érték van megadva, hanem egy intervallum. (Az előbbi szokás alapján tehát a nova monetanak és az azután vert dénárnak a táblázatban feltüntetett tömege közép-tömeg.) Az új pénz veréséről az első biztos adat egy 1521. augusztus 22-i oklevélben található.8 Ebben II. Lajos — megemlítvén, hogy új pénz verését határozta el, továbbá hogy annak verése „most kezdődött el" (nunc cudi cepta est) —- a köimöcbányai, Selmecbányái és besztercebányai és „más bányavárosok" bányászainak elrendelte, hogy minden kitermelt ezüstöt Thurzó Elek kamarásmesternek és körmöci kamaraispánnak, akire az új pénz verését bízta, vagy Thurzó embereinek adjanak át.9 Ugyanazon nap egy másik mandátumában a király azt parancsolta meg, hogy engedjék meg Thurzó Eleknek, akire újólag (denuo) az új pénz verését bízta, vagy Thurzó embereinek, hogy az erdőkben az új pénz veréséhez szükséges szenet égessenek.1 0 Néhány 6 Gyöngyössy Márton-. Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon. (Doktori mestermunkák) Bp. 2003. 218-220. — Az Anjou-kori aranyforintok finomsága is ingadozott, ugyanazon érme-típusnak sem volt mindig állandó a finomsága, de a szélső értékek közötti legnagyobb különbség csak 1,6% volt, ami mintegy 1/4 latnak felel meg, 1. Tóth Csaba: Pénzverés és pénzügyigazgatás (1000-1387). In: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk. Kubinyi András, Laszlovszky József, Szabó Péter. Bp. 2008. 175-179. 7 Hans Derschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közredja Tardy Lajos. (Bibliotheca Historica) Bp. 1984. 130-131. 8 Vö. Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 312. 9 Ludouicus, dei gratia rex Hungarie et Bohemie, etc. Fidelibus nostris universis et singulis montanistis in Cremniciensi, Sebniciensi, Bistriciensi et aliis civitatibus nostris montanarum ubivis commorantium, présentes visuris, salutem et gratiam. Cum nos tum pro avertendis periculis, que ad hoc regnum nostrum Hungarie ineubuerunt, tum etiam pro publica totius regni nostri utilitate novam monetam cudifacere constituerimus et ad ipsam cusionem continuandam copia argenti opus est, volumus et fidelitatibus vestris harum serie sub ammissione capitis omniumque bonorum vestrorum mandamus firmissime, ut omne argentum, quod in fodinis predictarum civitatum nostrarum invenitur et erunt, ad manus fidelis nostri magnifici Alexii Thurzo, magistri cubiculariorum nostrorum et comitis camere nostre Cremniciensis, cui onus et curam cusionis huiusmodi monete nove, licet invito, imposuimus, aut hominibus suis per ipsum ad id deputantibus pro illa nova moneta, que nunc cudi cepta est, fideliter dare et consignare debeatis, nam quod ad montana illa pertinet, postque deo concedente ex presenti expeditione salvi redibimus de vobisquoque qui vestris laboribus montana colitis et publicam regni utilitatem queritis, ita providebimus, ut commodius et cum maiori utilitate vestra laborare et montana ipsa reformare possitis. Reliqua hue pertinentia ex ipsomet Thurzone vel ex suis litteris aut nuntiis inteiligetis, cuius in hac parte commissioni modisomnibus parere et satiafacere debeatis. Secus facere pena sub premissa non ausuri. Presentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum ex castris nostris iuxta oppidum Tholna metatis, feria quinta proxima ante festum beati Bartholomei apostoli, anno Domini 1521. — Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 23 575., 23 577. (a jobb felső sarokban más kézzel: Commissio propria domini regis). Az okleveleket idézi: Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 312., Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 106. 10 Ludouicus, dei gratia rex Hungarie et Bohemie, etc. Fidelibus nostris universis et singulis dominis prelatis, baronibus, egregiis, nobilibus, castellanis ac officialibus tam nostris, quam aliorum
