Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
418 LAKATOS BÁLINT A telegdi főesperesség megszerzése (1523-1525) A Lászai-Várdai-per még akkor is javában folyt, amikor Brodarics István magyar királyi követ és kíséretében Kálnai Imre 1522 nyarán Velence és Padova érintésével megérkeztek Rómába.3 7 Brodarics fő feladata a törökellenes segítségkérés volt (Velencét is ezért ejtették útba), de neki kellett kieszközölnie Tomori Pál kalocsai érseki kinevezésének pápai megerősítését is.3 8 Mivel az új pápa, VI. Adorján koronázására augusztus végéig várni kellett, csak szeptember 4-én fogadták őket pápai audiencián, Brodarics ekkor kezdte meg hivatalosan diplomáciai szolgálatát.3 9 Hogy Kálnai Brodarics missziójában milyen szerepet játszott, nem tudjuk. Az mindenesetre valószínű, hogy ezalatt szerzett helyismeretet Rómában, és ismerkedett össze például az 1517 óta kint tartózkodó magyar ügyvivővel, a firenzei származású, korábban Bakócz Tamás titkáraként is működő Francesco Marsupinivel, illetve Giulio Medici bíborossal is, aki a bíborosi kollégiumban Anglia, Franciaország és Írország mellett Magyarország protektora is volt.40 A később történtek fényében azt is feltételezhetjük, hogy a római tartózkodás alatt Brodarics nem csak kapcsolatba lépett, de össze is barátkozott Lászai Jánossal, sőt a fiatalabb Kálnai Imre is ott volt társaságukban. 1523 nyarán az Örök Városban nagy pestisjárvány pusztított. Ennek az öreg Lászai is áldozatául esett.4 1 Halála előtt végrendeletet tett. Ennek tartal-37 Sörös Pongrác: Jerosini Brodarics István (1471-1539). Bp. 1907. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből 62.) 12-13. Kíséretében testvére, Mátyás és pártfogoltja, Szerencsés Máté (Mattheus Fortunatus) is ott voltak. Utóbbit Padovában hagyta tanulni, vö. Veress E.: Olasz i. m. 467. 38 Fraknói Vilmos: Tomori Pál élete és levelei. Bp. 1881. 25. (2. sz. jegyz.) és 73-74. 39 Sörös P: Jerosini Brodarics i. m. 13-15., vö. Brodarics ekkor elmondott beszédével, melynek kiadását 1. Stephanus Brodericus: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach história verissima. Ed. Petrus Kulcsár, Oratio ad Adrianum VI. pontificem maximum. Ed. Csaba Csapodi. Bp. 1985. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, ser. nova VI.). L. még Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel I—III. Bp. 1902. II. 331., 461. (1049. sz. jegyz.). A konzisztoriális akta eredetijét Nemes Gábornak köszönöm, 1. Consistorialia Hungarica i. m. 28. sz. 40 Kálnai és Marsupini rokona, Giovanni kapcsolatára 1. Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái VI. Vegyes levelek 1538-1549. Közli Szalay László. Pest 1860. (Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores IX.) 39. idézi: V. Kovács S.: Egy magyar humanista i. m. 665. Giulio Medici protektorságára és a protektori intézményre 1. Josef Wodka: Zur Geschichte der nationaler. Protektorate der Kardinäle an der römischen Kurie. Innsbruck-Leipzig 1938. (Publikationen des ehemaligen Österreichischen Historischen Instituts in Rom IV/1.) 21., 62., 98-99., 118., 120., ill. Tusor Péter: A magyar koronabíborosi és bíborosprotektori „intézmény" kialakulása és elhalása a XV-XVI. században. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Neumann Tibor. Bp-Piliscsaba 2004. (Analecta mediaevalia II.) 308. 41 A pestisjárványra 1. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Vatikáni Magyar okirattár. 1/5. köt. A római Szentlélek-Társulat anyakönyve 1446-1523. Kiad. Bunyitay Vince. Bp. 1889. (A továbbiakban: Mon. Vat. 1/5.) xxvi-xxvii. A penitenciáriusok háza a mai Szent Péter tér helyén állt; az apostoli gyóntatóknak IV Jenő pápa 1435. évi szabályzata szerint itt kellett lakniuk, 1. Monay F.: A római i. m. 36., V. Kovács S.: A humanista i. m. 358. (108. sz. jegyz.). Florio Banfi egy cikke (Florio Banfi: La chiesa di San Stefano Rotondo a Monte Celio a Roma. Annuario 1947. 3-21.) úgy tartja, hogy Lászai a magyar- pálosoknál lakott. Valójában Lászainak saját 450 dukát értékű római bérháza volt a Santa Maria Rotunda (a Pantheon) és a Monto-ispotály mellett, amit szintén a pálosokra hagyott, 1. Hungarici monasterii ordinis Sancti Pauli primi heremitae de Urbe Roma
