Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt

KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 419 ma a későbbiekből kikövetkeztethető: Várdai adósságát részben a római ma­gyar pálosokra hagyta, részben pedig a Szent Péter-templom templompénztár­ára. Ezzel a pálosokat és a pápát is érdekeltté tette. A végrendelet végrehajtását pedig többek között a magyar követre, Brodarics Istvánra bízta. Lászai 1523. augusztus 17-én hunyt el. Rögtön másnap el is temették, mégpedig a Monte Celión álló, a magyar pálosok által bírt San Stefano Rotondóba, amelyet min­den valószínűség szerint már jó előre kiszemelt. Híres feliratos síremléke ma is ott látható.42 A temetés napján, augusztus 18-án Brodarics levelet írt Várdai Ferenc­nek.4 3 A levél a szállongó politikai hírek (törökellenes koalíció terve) mellett két dologról tájékoztatta a püspököt: egyrészt Lászai haláláról, másrészt Kálnai Imre telegdi főesperességének pápai kieszközléséről. Brodarics nyilván jól tud­ta, hogy Várdai tetszésével ez aligha találkozhat, mert joggal fogja Kálnai Imrét Lászai kreatúrájának, kinevezését pedig Lászai utolsó fricskájának tekinteni. A magyar követ ennek ellenére kísérletet tett az erdélyi püspök támogatásának vagy legalább jóindulatának elnyerésére, és a levél élét is ennek megfelelően igyekezett tompítani. Ecsetelte, hogy milyen jó, hogy nem külföldi nyerte el a javadalmat, emellett biztosította Várdait arról, hogy Kálnai és testvérei a püspök legjobb szervitorai lesznek. A gyors kivitelezés valóban arra utal, hogy a terv már készen állott, és Brodarics és Lászai közös ötlete lehetett. Kálnai Imre ugyanis azonnal kérvé­nyezte a pápánál a megüresedett javadalmat. Az irat Lászai halála napjára van keltezve.4 4 Az ügy kivételességét mutatja, hogy a korban még viszonylag rend­hagyónak számító módon a kancelláriai utat kikerülve közvetlenül a pápánál kérték a jóváhagyást. Kálnai ugyanis nem szokásos formájú kérvényt (supp­licatio) nyújtott be, hanem már a pápa nevében megírt, az egyházfő „saját elha­tározásából" kelt, motu proprio formájú szöveget. Ezt ő maga fogalmazta, mert a szöveg a pápai gyakorlattól teljesen idegen módon a magyar király főkegyúri jogát is hangsúlyozza. A motu proprio mint forma egyébként gyors ügyintézést feltételez: pápai jóváhagyása után az intézkedés rögtön érvényessé vált.45 Az instrumenta et priorum registra. Transcripsit et ed. Lorenz Weinrich. Roma-Bp. 1999. (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, fontes 2.) 163-164. 42 Halálának időpontját sírkövéről ismeijük. Sírkövén (Csergheő Géza: Lazó János sírköve Rómá­ban. [Egy sírkő rajzával). Turul 8. [1890] 129-131.; rajzát 1. Mon Vat. 1/5. XV, ill. Balogh Jolán: Az erdé­lyi renaissance I. 1460-1541. Kolozsvár 1943. 190-191., fényképe uo.: 81. sz. kép) ARCHIDI[aconus] TRANSSIL[vanensis] szerepel; az okleveles adatok címét tekintve pontosabbak. Ez is arra utal, amit Ér­szegi Géza kimutat, hogy a sírverse nem saját alkotása, hanem helyi munka (Érszegi G.: Romana urna i. m. 144-147.). Temetésének időpontja Brodarics leveléből derül ki. Elképzelhető, hogy a pestis áldozatait közös sírba temették, így Lászai síi-emléke csak kenotáfium (Érszegi Géza szíves közlése). 43 1 523. aug. 18., Róma: DL 82 611., kiadását 1. Lukcsics Pál: XVI. századi magyar irodalomtör­téneti vonatkozású újabb levelek a zsélyi levéltárból. Irodalomtörténeti Közlemények 40. (1930) 222-223. (több hibával, ezért az eredetit használtam), fordítását 1. Kapitánffy Istvántól in: Magyar humanisták levelei XV-XVI. század. Közreadja V Kovács Sándor. Bp. 1971. (Nemzeti könyvtár. Mű­velődéstörténet) 559. (266. sz.). 44 Archivio Segreto Vaticano, Registra Supplicationum (a továbbiakban: ASV Reg. Suppl.) 1792. fol. 20lr. 45 Thomas Frenz: I documenti pontifici nel Medioevo e nell'etr moderna. Traduzione di Verio Santoro, Sergio Pagano. 2. ed. Cittá del Vaticano 1998. 71-72., 90. A „kérvény"-t a gyakorlat szerint

Next

/
Thumbnails
Contents