Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
414 LAKATOS BÁLINT Sőt, a humanista műveltség elemeinek elsajátítása mellett (ami korszerű, a kormányzati vagy diplomáciai munkára is „képesítő" műveltségnek számított), olasz nyelvismeretre is szert tehetett. Ez magyarázhatja, miért kerülhetett be Brodarics István 1522. évi követségének kíséretébe. Brodariccsal egyébként ugyancsak Pécsett ismerkedett össze, hiszen a követ úr 1517 óta pécsi kanonok, 1522-től pedig prépost volt.1 7 A köztük lévő korkülönbség (Brodarics 1470 körül született) pedig érthetővé teszi azt is, hogy Brodarics pártfogásába fogadta a tehetséges ifjút. Kálnai családi és patrónusi hátterének ismeretében vissza kell még tekintenünk a hivatali elődje, Lászai János telegdi főesperes személyéhez és római tevékenységéhez kapcsolódó eseményekre is. Előzmények: Lászai János Rómában (1517-1523) Lászai János telegdi főesperes 1517-ben költözött Gyulafehérvárról Rómába. Döntését legalább annyira motiválhatta az Erdélyből való távozás vágya, mint Itália csábítása. Püspökének, Várdai Ferencnek ugyanis már 1514 óta (amikor váci püspökként átvállalta és kifizette elődje, az ifjú Perényi Ferenc adósságait, és ezzel a szó szoros értelmében megvásárolta az erdélyi főpapi széket)1 8 állandóak voltak súrlódásai káptalanja tagjaival, így Lászaival is. A bárói családból származó, korábban (1509 és 1511 között) kincstartóként is működő, anyagias és gyakorlatias Várdai ellentmondást nem tűrő személyiség lévén nem szerette maga körül a túlzottan öntprvényű egyéniségeket.1 9 A Szentföldet megjárt, a gyulafehérvári székesegyházban gyönyörű reneszánsz kápolnát építtető Lászai pedig teljesen más felfogású ember volt, mint ő (sőt, elképzelhető, hogy maga Lászai is püspöki ambíciókat dédelgetett),2 0 ezért könnyen lehetett szálka Várdai szemében. Valószínűleg nem véletlen, hogy Lászai János az 1480-as évektől mindvégig telegdi főesperes maradt,2 1 és talán az sem, hogy a püspök éppen a 17 Fedeles T.: A pécsi székeskáptalan i. m. 335. 18 Balogh /.: Velenczei i. ra. 318., Bónis György. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 318. 19 Személyiségéről egyrészt ismerjük egyik kanonokja, Pelei Tamás ózdi főesperes becsmérlő megjegyzéseit, 1. Kelényi ő[éla] Ottó-. Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagia-jához. A Fővárosi Könyvtár Evkönyve 9. (1939) 103-106. és Lakatos Bálint-. Tamás Pelei's Glosses About the Personalities of the Transylvanian Chapter and Episcopal Court (1515-c. 1535). In: Matthias and his legacy. Cultural and Political Encounters between East and West. Eds. Bárány, Attila, Györkös, Attila. Debrecen 2009. 339-361. Másrészt 1. a Marino Sanuto Diarii című munkájában megőrzött velencei követjelentések jellemzését: Várdai kövér, borissza, fosvény, bizalmatlan ember, aki beosztottjaival, alárendeltjeivel sokszor elégedetlenkedik — Balogh 1. : Velenczei i. m. XXXI. (Alvise Bon jelentése, 1519.) és uo. LXI. (Francesco Massaro jelentése, 1523.). Idézi még Fógel J.\ II. Lajos i. m. 29-30., Borsa Gedeon: Bornemisza Pál megemlékezése Várdai Ferencről és a többi, Mohács előtti bolognai, magyar vonatkozású nyomtatvány. Irodalomtörténeti Közlemények 87. (1983) 48-58., a másodközlést használtam: in: Uő: Könyvtörténeti írások II. Bp. 1997. 341. 20 Érszegi Géza: Romana urna tegier... In „Magyaroknak eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, Szabados György. Szeged 2000. 143. A püspökséget 1524/1525 fordulóján megszerezni kívánó Pelei Tamás egy bejegyzése — „Vicinus vicino aemulus ut mihi Ioannes Lazo." — alapján következtet erre, 1. Kelényi B. O.: Egy magyar humanista i. m. 110. 21 1483 óta mutatható ki telegdi főesperesként, 1. Károly Vekov: Locul de adeverire din Albalulia (secolele XIII-XVI). Cluj-Napoca 2003. Anexa 7.
