Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 413 és 1510 között a váradi káptalani iskolában tanult Oláh Miklóssal együtt, majd hozzávetőleg 1515 és 1520 között többek között Nádasdy Tamással együtt járt Bolognában egyetemre.9 Az előbbire Oláh Miklós egy 1530. évi levelének egyik mondata, az utóbbira a sziléziai származású híres bécsi humanistának, Caspar Ursinus Veliusnak egy Kálnaihoz írt, Nádasdyról szóló verse szolgáltatott „bizonyítékot".10 Oláh vonatkozó levelének fordulata azonban csak kettejük képzettségének, műveltségének hasonlóságára céloz; a költemény pedig valójában a budai sodalitasról, humanista körről szól, és Ursinus Velius 1525-1526 fordulóján Budán töltött vendégeskedése kapcsán keletkezhetett.1 1 (Kálnai bolognai egyetemjárásának feltételezése egyébként Fógel József egy lábjegyzetében bukkan fel először, amely aztán Veress Endre 1941-ben megjelent munkája révén került be a tudományos köztudatba.)1 2 Annyi mindenesetre valószínű, hogy Imrét családja kezdettől fogva papi pályára szánhatta, így ha alapfokú tanulmányait nem is végezhette az ország másik végén, Váradon, egyetemre mindenesetre rokonával, Forgách Ferenccel együtt, feltehetőleg annak tanulótársaként iratkozott be Bécsben az 1504. év tavaszi félévére.1 3 Valószínűleg családi-rokoni kapcsolatai révén kerülhetett azután Szatmári György pécsi püspök és kancellár körébe, és kapott valamikor később, az 1510-es évek második felében, egyházi javadalmat, az aszúági (eszéki) főesperességet.1 4 Mivel Szatmári pártfogoltjai általában a bolognai egyetemen tanultak, ráadásul zömmel az 1510-es évek fordulóján, elképzelhető, hogy Kálnai Imre is megfordult Bolognában.1 5 1520-ban ugyanis csak három testvére szerepel egy oklevélben felperesként, azaz Kálnai nincs otthon.1 6 9 V Kovács S.: Egy magyar humanista i. m. 662-663. 10 1530. dec. 10.: tum aetate pari, tum similibus studiis comparatam — Oláh Miklós esztergomi érsek-prímás és kir. helytartó levelezése. Közli Ipolyi Arnold. Bp. 1875 (Monumenta Hungáriáé Historica. Diplomataria XXV), 117., 1. még: studiorum nostrorum aequalitas — uo. 121.; Caspar Ursinus Velius Ad optimum virum D. Emericum Calnai regium secretarium c. hendecasyllabusa: Analecta nova ad históriám renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Ex scriptis ab Eugenio Ábel relictis ed. Stephanus Hegedűs. Bp. 1903. (a továbbiakban: Analecta nova) 473-474. 11 Michael Denis-, Wiens Buchdruckersgeschicht[e] bis MDLX. Wien 1782. 256. 12 Fógel József. II. Lajos udvartartása 1516-1526. Bp. 1917. 44. (2. sz. jegyz.), Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864. Bp. 1941. (Olaszországi magyar emlékek III.) 584-585. 13 Die Matrikel der Universität Wien. II. Bd. 1451-1518. 1. Text. Bearb. von Willy Szaivert, Franz Gall. Graz-Wien-Köln 1967. 321., Tüskés Anna-, Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365-1526. Bp. 2008. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 1.) 297. (6124. sz.: „Emericus Kaluay de Kalua"), uo. 298. (6127. sz.: „Franciscus Forgatz de Gymes".) 14 L. a 46. sz. jegyz.-et. — Szatmári 1508 és 1522 között volt pécsi püspök. A pécsi székeskáptalanról készült adattár az 1503 utáni aszúági főespereseket nem tünteti fel (Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban 11354-1526], Pécs 2005. 237.). Kálnait természetesen a Szatmári mecénási tevékenységéről írt legújabb összefoglaló sem említi (Farbaky Péter: Szatmári György, a mecénás. Egy főpap műpártoló tevékenysége a Jagelló-kori Magyarországon. [Művészettörténeti füzetek 27.] Bp. 2002. 21-30.). Esetleges korábbi kanonoki javadalma lehetséges, bár a Fedeles által csak Imre keresztnévvel felsorolt kanonokok (i. m. 379-380., 144-149. sz.) egyike sem azonosítható Kálnaival. (Kálnai Pécsett ismerkedhetett meg Oláh Miklóssal, aki 1516 és 1521 között volt itt kanonok, 1. Fedeles T.: A pécsi székeskáptalan i. m. 420.) 15 Magyi Sebestyén Szatmárihoz írt ajánlólevelét, amiben a bolognai pártfogoltak egy részét név szerint is felsorolja, 1. Analecta nova 212-214., vö. Farbaky P: Szatmári György i. m. 21-30. 16 1520. szept. 25.: DL 62 652. (Nyitra megyei birtokper). Az adatért Neumann Tibornak tartozom köszönettel.
