Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
412 LAKATOS BÁLINT főkapitányi tervezete 1518-ban, illetve Brodarics István kancelláriai kinevezésének kieszközlése Mohács előtt. Az előbbi azt célozta, hogy a törökellenes harcot egy, a pápa által kinevezett főkapitány irányítsa és hangolja össze; a másik pedig 1525-1526 fordulóján arra volt jó, hogy a belpolitikában fontos kancellári tisztség a pápa szemében politikailag megbízható ember kezében legyen.4 A befolyásolás másik lehetséges módja a pápasághoz kötődő vagy a pápának lekötelezett emberek támogatása volt. Közöttük voltak olyanok, akik már a magyar politikai élet fontos szereplői voltak, és sikerült őket megnyerni vagy rokonszenvüket biztosítani. Az egyik legismertebb példa az ebben az időszakban (1516 és 1525 között) a személynöki méltóságot viselő Werbőczi István esete, aki már tekintélyes politikusként vezetett 1519-ben követséget Rómába, és aki ténylegesen barátságba került a későbbi VII. Kelemen pápával.5 Lehettek azonban a Szentszéknek más „beépített" emberei is. Ezt Kálnai Imre esetén keresztül szeretném bemutatni. Kálnai nem volt a korszak fontos politikai szereplője, csupán egyes eseményeinek részese. Pályáját eddig főleg irodalomtörténeti vonatkozásai (a budai titkár-humanisták közötti szereplése, Oláh Miklóssal 1526 után folytatott levelezése) miatt tartották számon.0 A Kálnai-ügyben első pillantásra nincs is semmi különös, hiszen a magyar egyházi középrétegből — amelynek ő is tagja volt — számos más példát tudnánk felhozni arra, hogy valaki hogyan szerez javadalmat, illetve hogyan áll királyi szolgálatba. Az esetnek azonban a nemzetközi diplomáciai vetülete érdekes: hősünk ugyanis a telegdi főesperességet Rómában VI. Adorján pápától eszközölte ki a magyal- király és az erdélyi püspök ellenében, majd magyar királyi titkár is római „hátszéllel" lett. A Kálnai-ügy A Kálnai vagy Nagykálnai-család, előkelő nemes (egregius) família Bars, Hont és Nyitra megyében bírt különböző birtokokkal. Kálnai Imre apja Miklós fia László volt.7 Lászlónak családnév szerint nem ismert feleségétől, Ilonától négy fia (Ferenc, István, János, Imre) és két lánya, Borbála és Anna született.8 Valószínűleg az 1490 körül született Imre volt négyük közül a legfiatalabb. Iskoláztatásáról a korábbi szakirodalom alapján V Kovács Sándor úgy vélekedett, hogy Kálnai 1505 4 Kubinyi A.: Diplomáciai i. m. 126-127., 129. 5 Kubinyi A.: Diplomáciai i. m. 128., Kubinyi András: Werbőczy Mohács (1526) előtti politikai pályafutása. In: Tanulmányok Werbőczy Istvánról. Szerk. Hamza Gábor, Boóc Ádám, Buzády Csongor. Bp. 2001. 79. 6 V. Kovács Sándor: Egy magyar humanista a mohácsi vész korában (Kálnai Imre). Irodalomtörténeti Közlemények 74. (1970) 661-667., vö. Uő: A humanista Lászai János. Filológiai Közlöny 17. (1971) 360. 7 A családfát 1. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. In: Uő: Magyar középkori adattár. CD-ROM. Bp. 2001. (Kálnai) több pontatlansággal. Lászlót egy 1506-ban átírt 1500. évi nádori parancslevél nádori embereként említik utoljára (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár — a továbbiakban: DL — DL 22 535.), 1508-ban már néhai, ekkor négy fia szerepel (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény — a továbbiakban: DF — DF 205 194.). Az adatot Neumann Tibornak köszönöm. 8 László felesége valószínűleg a Forgách-család tagja volt, mert a négy Kálnai-fivérről tudjuk, hogy „ex linea et ex iure materno" kapcsolatban állnak a Forgáchokkal, 1. 1525. dec. 6.: DL 57 181. Borbála 1518-ban Majthényi Rafael özvegye (DF 205 088.). Az adatokat ugyancsak Neumann Tibornak köszönöm. Ilonára és Anna lányára 1. DL 73 240.
