Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Romhányi Beatrix: Domonkos kolostorok birtokai a késő középkorban
406 F. ROMHÁNYI BEATRIX Végül a simontornyai, ugyancsak obszerváns kolostor, melyet gergellaki Buzlai Mózes alapított 1516 körül, az alapítótól szintén jelentős birtokokat kapott: a Tolna megyei Igart halastóval, Temerként két halastóval, Miszlát, továbbá Simontornyán szőlőket és a malom vasárnapi bevételét, valamint 1000 juhot, 100 lovat, 25 ökröt és ugyanannyi tehenet.7 1 Az igari birtok adómentességét 1537-ben még I. Ferdinánd is megerősítette.7 2 A fenti birtokok közül ki kell emelni a vértesszentkereszti birtokot. Egyrészt ez volt a be nem fizetett adó alapján a legnagyobb és legértékesebb, másrészt megszerzésének körülményei és későbbi története is figyelmet érdemel. A bencések ugyanis 1475-ben már el akarták hagyni a rossz állapotban lévő épületeket, és 1478-ban Mátyás király az apátságot birtokaival együtt a székesfehérvári obszerváns domonkosoknak adta.7 3 A királyt döntésekor nyilván befolyásolta az 1475. évi pápai bulla, érdekes azonban, hogy — ellentétben a ferencesekkel — a domonkosoknál a reguláris obszervancia éppenséggel nem járt a birtokok elutasításával. 1478 és 1505 között csupán a birtokokat hasznosították, 1505-től viszont szerzetesek is laktak az épületben, a kolostor a székesfehérvári konvent locusa lett. 1511-ben a két kolostor egymás között el is cserélt bizonyos szőlőket, amiből persze az is következik, hogy a székesfehérvári konventnek is voltak szőlői.7 4 A bencések azonban, úgy tűnik, nem mondtak le az apátságról, 1538-ban ugyanis a pannonhalmi főapát tiltakozott, amiért a domonkosok el akarták adni az apátság bizonyos birtokait, nevezetesen egy tatai malmot.7 5 Ugyanakkor nemcsak a birtokok adományozása jelentett újdonságot ebben az időszakban. Az 1476-ban alapított mesztegnyői kolostor (szintén az obszervánsoké) a helyi plébániatemplomot kapta meg jövedelmeivel együtt, és a plébánosi teendőket a továbbiakban a kolostor egyik szerzetese látta el.76 Szintén plébániai jövedelmeket kaptak a segesvári domonkosok is, amikor Nicasius volkányi plébános végrendeletében plébániájának őt illető tizedeit a kolostorra hagyta,7 7 arról azonban nincs adat, hogy a volkányi plébániát a továbbiakban a segesvári domonkosok adminisztrálták volna. 71 Uo. 91-93. 72 Simontornya: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Főszerk. E Romhányi Beatrix. Budapest: Arcanum 2008. CD-ROM (a továbbiakban: Kolostorok és társaskáptalanok). '3 Keresztúr 1.: uo. — A monostor birtokairól egyébként is csak nagyon keveset tudunk, azt pedig egyáltalán nem tudjuk, hogy a domonkosok milyen birtokokkal vették át az apátságot. Az biztos, hogy nem tartozott a nagy birtokokkal rendelkező apátságok közé; hiszen a pápai tizedjegyzék tanúsága szerint 1333-ban mindössze 1 márkát fizetett. Egy 1419. évi oklevél adata szerint I. Lajos király az apátságnak adta a tatai vám felét, ami miatt a tatai apát tiltakozott. 1424-ben az apátot említik Kás birtok rendezése kapcsán. 1475-re az apátságnak nemcsak az épületei, hanem a birtokai is igen rossz állapotban lehettek, mivel az apát, saját bevallása szerint, két szerzetest is alig tudott jövedelméből tartani. A domonkosok idejéből származó két adat szerint a monostornak 1511-ben voltak szőlői, 1538-ban pedig egy malma Tatán. (Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság. Bp. 1993. 94-96.) 74 Mezősiné Kozák E.: A vértesszentkereszti i. m. 96. 70 Harsányi A.: Domonkos rend i. m. 94., vö. Mezősiné Kozák E.: A vértesszentkereszti i. m. 96. 76 Harsányi A.: Domonkos rend i. m. 86. 77 Ipolyi A.: Adalékok i. m. 607-608.
