Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE 387 megnyílt a lehetőség, hogy Szvjatoszlav 1076 decemberében bekövetkezett halála után visszaszerezze az uralmat Kijevben. Izjaszlav ez idő tájt Lengyelországban tartózkodott. Bár lengyel csapatok kíséretében lépte át a határt, a krónikák nem tudósítanak harcokról. Az öccse, Vszevolod elébe sietett, önként átadta neki a hatalmat, majd hazatért a családi birtokaira. Úgy tűnik, megegyezés született közöttük arról, hogy Izjaszlav nem fog bosszút állni, és a fivérével egyetértésben kormányozza majd az országot. Nem világos, hogy tárgyaltak-e az utódlásról.8 9 Ehhez a megbékélő és megbocsájtó, az atyai végrendelet szellemében fogant, testvéri szeretettől (értsd: szövetségtől) áthatott politikához kifejezetten illett a krisztusi jelkép. De miért választott Izjaszlav olyan szimbólumot, amely Ruszban előzmény nélkül állt, és ebben a formájában ismeretlen volt? Nem maradt fenn olyan forrás, amely alapján egyértelműen állást lehetne foglalni azzal kapcsolatban, vajon megvalósult-e a pápa Jaropolknak és Izjaszlavnak tett ígérete, miszerint támogatni fogja őket minden jogos kérésükben. Janyin leszögezte: sem VII. Gergely, sem Boleslaw nem nyújtottak érdemi segítséget Izjaszlavnak. Az utóbbi éppen a trónfosztott fejedelem ellenfeleivel, Szvjatoszlavval és Vszevoloddal állt szövetségben, akiktől 1076-ban csapatok érkeztek a csehek ellen harcoló lengyel fejedelem haderejének megerősítésére.90 1076. december 25-én Boleslawot királlyá koronázták,9 1 a hagyományos álláspont szerint a pápa hozzájárulásával. Tadeusz Grudzinski azonban meggyőző érveket sorakoztat föl amellett, hogy az aktusra VII. Gergelytől függetlenül került sor, és Izjaszlav ezt követő trónra emelése a lengyel uralkodó önálló kezdeményezése volt, amit a saját érdekei diktáltak.9 2 Az újdonsült király pálfordulását nyilván megkönnyítette, hogy Szvjatoszlav 1076. december 27-én elhunyt. Mindenesetre 1077 késő tavaszán Izjaszlav lengyel fegyveresek élén jelent meg Volhíniában.9 3 Mi másnak köszönhette az egzisztenciális és politikai túlélést a hazájából elűzött, Lengyelországban kirabolt, a német udvarban hitegetett, menekült státusú fejedelmi család az emigrációs évek alatt, ha nem a Szentszék pártfogásának, a sikeres hazatérést pedig Boleslaw intervenciójának? Az aranyrózsa (rosa aurea) all. században lett az egyház javára végzett kiemelkedő szolgálatok pápai elismerésének szimbóluma. Az erről tanúskodó legkorábbi feljegyzés az 1049. esztendőhöz kapcsolódik, amikor IX. Leó ősi szokásként említette a nemesfémből készült virág megszentelését.94 Az aranyró-89 A Vszevolod és Szvjatopolk (Izjaszlav idősebb fia) között — Izjaszlav váratlan halála után — a trónutódlásról született megállapodás hipotéziséről 1. Vlagyimir A. Kucskin: „Szú toja zse Kajali Szvjatoplúkú..." In: Russia Mediaevalis VIII. 1. München 1995. 111-113. 90 Valentyin L. Janyin: Russzkaja knyaginya Oliszava - Gertruda i jejo szin Jaropolk. In: Numizmatyika i epigrafika. T. IV Moszkva 1963. 157-158., 162. 91 Wielka História Polski. T. I. Cz. II. Dzieje Polski piastowskiej (VIII wiek-1370). Krakow 2003. 487. 92 Tadeusz Grudzinski: Boleslaus the Bold, called also the Bountiful, and Bishop Stanislaus: The Story of a Conflict. Warsaw 1985. 58-65. 93 A katonai segítségnyújtásért cserébe Izjaszlav átadta a határszéli Cservenfbld erődítéseit Boleslawnak, amelyeket 46 évvel korábban csatoltak Ruszhoz, 1. Grudzinski, T.: Boleslaus the Bold i. m. 61. 94 The Oxford Dictionary of the Christian Church. London-New York-Toronto 1974. 579.
