Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben

382 SZILI SÁNDOR tek is ide siessenek, senki sem lehet szent e víz nélkül, ebben a vízben van Isten országa és tanácsa, az igazságosság dicsősége."59 Mivel a keresztség egyben a Paradicsom ígérete, a vértanúságot jelképező rózsákat és margarétákat általá­ban 8 szirmúnak ábrázolták. „Itt az egész földkerekséget lemosó élet forrása, melynek eredése Krisztus sebében van" — állítja a Lateráni bazilika baptiszté­riumának 5. századi felirata.15 0 Az Izjaszlav pecsétjén látható szirmok közül előtűnő, és valószínűleg a termőlevelek csúcsait megidéző domborulatok, valamint a bulla peremén kör­befutó szegély pontszerű, háromsoros díszítése gyöngyberakást imitál. A hátla­pon Szent Demeter mellképét helyezték el, aki az ikonográfiái szabályoknak megfelelően a jobb kezében lándzsát, a balban pajzsot tart. A fejét nimbusz övezi. A legfontosabb szfragisztikai változás a második típusú bullához képest az, hogy Izjaszlav ismét a védőszentjét vésette a pecsétnyomó hátoldalára önnön koro­nás portréja helyett. 1068. évi trónfosztása csupán kellemetlen intermezzo maradt számára, mely alig tartott hét hónapnál tovább. Egy pecsétnyomó kifaragása ap­rólékos munkát követelt, és hosszú időt vett igénybe. A bulláján használt jel­képrendszer átalakítását ezért az 1073 és 1077 közötti időszak hányattatásai­val magyarázom. De miért változtatott Izjaszlav a rozetta formáján? Janyin mindkét rozet­tát (a négy- és a sokszirmút is) ornamensnek tekintette, amely „többet sehol sem fordul elő" a keleti szláv pecséteken.1 "'1 Tegyük hozzá, hogy az Izjaszlav bul­láján látható, két koncentrikus körbe rendezett, sokszirmú alakban más „óo­rosz" képzőművészeti és építészeti emlékeken sem!6 2 A 10-11. századi bizánci minatúráknak6 3 valóban kedvelt eleme a különfé­le színösszetételű és formájú (például lépcsős6 4 ) rozetta, de elsősorban görög és András-kereszt alakban,6 5 és kevésbé gyakori mintázatként, mint a népszerűbb palmetta-, illetve szív-motívum. Ráadásul a körökbe zárt, sokszirmú rozetták többsége Bizáncban lótusz-, mandula- és margarétavirágot utánoz, gyakran gö-59 Uo. 135. 60 „Fons hic est vitae, qui totum diluit orbem, sumens de Christi vulnere princípium" — uo. 137. 61 Janyin, V L.: Aktovie pecsatyi i. m. I. 35. 62 A Novgorod melletti Lipenszkij-monostor Szent Miklós-templomából származó, névadó iko­non (1294) a szent fejét körülvévő nimbuszban, görög kereszt alakú, aranyszínű, kis rozettákban a paradicsomra utaló, sokszirmú rózsavirágok fekete festékkel megrajzolt kontúrjai látszanak. A szir­mok vonalai egyetlen, szabálytalan alakú kört alkotnak a középpont körül (Viktor Ny. Lazarev: Russzkaja ikonopisz ot isztokov do nacsala XVI veka. Moszkva 1983. 39-40.). Illusztrációja a kötet részeként megjelentetett mellékletben: Ikoni XI-XIII vekov. No. 17. A pszkovi Szent Borbála-temp­lom számára készült, Szent Demetert ábrázoló ikonon (15. század második negyede) a vértanú kör­pajzsát vörös színű, sokszirmú rozetta formájában alkotta meg a festője, 1. uo. 78., illusztráció: Pszkovszkaja skola. No. 78. 63 Hivatkozom az oxfordi Bodleian Library bizánci kéziratanyagát feldolgozó Corpus der by­zantinischen Miniaturenhandschriften. Bd. 1. Stuttgart 1977., Bd. 3.1. (Text), Bd. 3.2. (Tafeln) Stutt­gart 1982. alapján. 64 10. század vége: Roe 24. f. 122v. In: Bd. 3.1. 40., 42. (leírás); Bd. 3.2. 30. (kép); 11. század vége: Canon. Gr. 92. f. 432v. In: Bd. 3.1. 101., 103. (leírás); Bd. 3. 2. (kép). 65 11. század 4. negyede: E. D. Clarke 10. f. 8., 8v., 10, lOv. In: Bd. 1. 56-57. (leírás), 181. (kép).

Next

/
Thumbnails
Contents