Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE 383 rög kereszttel vagy görög kereszt formában elhelyezett szirmokkal a közepében.tit ! Az Izjaszlav bulláján megformált rózsa alakjához legközelebb álló bizánci rozetta-ornamenssel egy 10. század végi konstantinápolyi kódexben találkozhatunk. Ebben kétszer 8 szirom veszi körül a virág magját. Ott azonban a belső kör szirmai hosszúkás, keskeny alakúak, ezért inkább a porzók ábrázolásának tűnnek.6 7 Izjaszlav pecsétjére emlékeztető, hatszirmú rozetták díszítik Máté evangéliumának kezdetét egy 12. század elejére datált konstantinápolyi Újtestamentumban.6 8 Tízszirmú rozettát rekonstruáltak a kijevi Szent Szófia-székesegyház kereszthajójának északi részén álló oszlopokra festett díszítmények között.6 9 Eltérően a bizánci miniatúrák rozettáitól, amelyek mindig stilizált motívumok, Izjaszlav bullájának rózsája plasztikusan megformált ábrázolás. A vésnök célja — úgy tűnik — az lehetett, hogy a rozetta „rózsasága" felismerhető legyen. A Paradicsomkertben ábrázolt virágok vértanúkat megidéző funkcióját az ortodox vallási művészetben is felhasználták. Az Esedező Istenanya (Hagiaszoritissza) new yorki Metropolitan múzeumban őrzött, 1050 körűire datált, bizánci aranyérmén elhelyezett zománcképe meglepő módon ábrázolja az Örökszűz nimbuszát: a megszokott aranyszínezés helyett zöld mezőt láthatunk, amelyben indák között gyöngyöket imitáló fehér pontok (margaréták? százszorszépek? liliomok? kamillák?), vörös (rózsák? liliomok?) és mélykék (viola? írisz? izsóp?) görög keresztek, azaz négyszirmú virágok tűnnek föl.70 A fehérek a női és a vértelen áldozatot hozó szentek, a vörösek a vértanúk jelképei.7 1 Zöld színű a szentek fejét övező dicsfény mezője a magyar Szent Korona alsó, görög részének 1070-es évekhez köthető zománcképein.7 2 A Novgorodban készült Msztyiszlav-evangélium (1103-1117) miniatúráin az evangélisták fejét körülvevő nimbuszban virág nélküli, stilizált indák dús szövevénye utal a paradicsomra.7 3 Andrej Bogoljubszkijnak (t 1174) a vlagyimiri Istenszülő elszenderülése-székesegyházban álló szarkofágjából előkerült selyemszövet-foszlányon görög kereszt alakzatban elhelyezett nyolcszirmú rozetták láthatóak.74 Bár a fejedelmet csak a 18. században kanonizálták, a halála után helyi szentként 66 10. század közepe: Barocci 181. f. 4. In: Bd. 3.1. 6-7. (leírás); Bd. 3.2. 4. (kép); 10. század közepe: Auct. T. 3.2. In: Bd. 3.1. 8-9. (leírás); Bd. 3.2. 4. (kép); 10. század 3. negyede: Arch. Seiden B. 21. f. 20v. In: Bd. 3.1. 13-14. (leírás); Bd. 3.2. 7. (kép); 11. század 4. negyede: E. D. Clarke 10. f. 11. In: Bd. 1. Bd. 1. 56-57. (leírás); 182. (kép). 11. század: Cromwell 26. p. 176. In: Bd. 1. 35-36. (leírás); 257. (kép). 67 Canon gr. 85. f. 171. In: Bd. 1. 37-38. (leírás), 159. (kép). 68 Auct. T. inf. 1.10. f. 24. In: Bd. 1. 59., 62. (leírás); 194. (kép). 69 Viktor Ny. Lazarev: Freszki Szofn Kijevszkoj. In: Uő: Vizantyijszkoje i drevnyerusszkoje iszkussztvo. Moszkva 1978. 72. 70 Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia - kultusztörténet. Képes tanulmányok. Bp. 2003. A 11. számú illusztráció: X. (kép); 330. (leírás). 71 Géczi J.: A rózsa és jelképei. A keresztény középkor i. m. 15., 20-23., 25., 31. 72 Kovács E. - Lovag Zs.: A magyar koronázási jelvények i. m. 28-34., 36., 40-41. 73 Lásd a miniatúrák felnagyított részleteit: Viktor Ny. Lazarev: O roszpiszi Szofii Novgorodszkoj. In: Uő: Vizantyijszkoje i drevnyerusszkoje iszkussztvo i. m. 168-169. 74 Uo. 254-255.
