Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 361 rály már augusztus 9-én is írta,14 5 csak a németekkel megkötött béke segíthetett volna, hiszen ez esetben a cseh zsoldossereget ki lehetett volna vonni az ausztriai várakból és a helyszínre irányítani. Emellett az is egyértelműnek tűnt, hogy a kevés eredményt hozó alsó-ausztriai offenzíva kifulladóban volt, amit nem csak az mutatott, hogy az itteni várak és erősségek megoszlása a felek között 1490 őszéhez képest nem változott, hanem az is, hogy az előbbiek könnyedén be-betörtek magyar területekre. A királyi csapatok még Veszprémbe se vonulhattak be. Az ausztriai front fenntartása az amúgy is állandó pénzszűkében lévő uralkodónak óriási és — az ugyancsak jelentős haderőt lekötő törökkel ellentétben — feleslegesnek tűnő tehertételt jelentett. A magyar diplomácia valószínűleg ekkoriban, szeptember-október fordulóján hozta meg azt a döntést, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, ami egyben azt is jelentette, hogy a követeknek késznek kellett mutatkozniuk arra, hogy a legjelentősebb német követeléseket elfogadják.14 6 Október elején a katonai helyzet a magyarok szemszögéből tovább romlott. Nem tudjuk, hogy a császár és fia pontosan milyen haderőt volt képes hadba szólítani. Egyes itáliai követjelentések szerint Miksa zsoldosokat toborzott Svájcban, adót szedett a kezén lévő területeken, és Fehérvár elestét hallva visszahívta a Bretagne-ba és Burgundiába küldött csapatai egy részét, nehogy Bécs a magyarok kezére kerüljön.14 7 Seregét gyarapíthatták a Magyarországról kivonuló német csapatok is. Ulászlóhoz hasonlóan folytonos pénzhiánnyal küszködött és apja támogatását kérte, hogy kifizethesse zsoldosait.14 8 Nem kizárt, hogy az általa júliusban kért, majd augusztusban megsürgetett birodalmi adó mégis hozott valami bevételt,14 9 és az is elképzelhető, hogy a Mihály-napra (szeptember 29.) mozgósított stájer — és esetleg más tartományi — seregek is feltűntek a határ mentén. Már október 5-én arról hallunk, hogy a határon lévő ellenség lecsapott a híres auspitzi (ma Hustopece, Csehország) marhavásárra hajtott ökrökre, ami miatt a pozsonyiak fontosnak tartották, hogy felderítőket küldjenek a Morva túloldalán lévő Dürnkrutba és Marcheggbe.15 0 Ezen a napon 145 L. a 66. sz. jegyz. adatait. 146 Jóllehet elképzelhető az is, hogy a német és a magyar követek eleve a tárgyalások későbbi folytatásáról döntöttek, mikor Pozsonyban elbúcsúztak egymástól, valószínűbbnek látszik, hogy az elbeszélő források azon értesülése, miszerint a békét a magyarok kérték, arra utal, hogy a tárgyalások második szakasza a magyar fél kérésére jött létre (az első szakasz kezdeményezője ugyanis a császár volt). 147 A milánói herceg T. Vimercatinak, Pavia, 1491. aug. 30. — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. — F. Tranchedino a milánói hercegnek, Bologna, 1491. szept. 7., szept. 22., okt. 16. — uo. 148 Maximilians I. vertraulicher Briefwechsel i. m. 78-79. (1491. szept. 21.) 149 L. a 36. sz. jegyz-et, valamint Lichnowsky 686. (1602. sz.; aug. 9.), 687. (1614. sz.; aug. 29.). — Wiesflecker szerint a birodalmi rendek végül sem csapatokat, sem adót nem küldtek, 1. Wiesflecker, H.: Das erste i. m. 62. — A császár jún. 9-én arra is felhatalmazta a fiát, hogy a Magyarország elleni támadáshoz a birodalom zsidó lakosságától adót szedhessen. Frankfurtban a helyiektől szept. második felében kérték az adót, 1. Regesten Kaiser Friedrichs III. (1440-1493). Heft 4. Die Urkunden und Briefe aus dem Stadtarchiv Frankfurt am Main. Wien 1986. no. 1030. 150 Item mein hern den Urban potn gen Krud geschikcht auf kundtschafft von begn die Romischn veindt auf dem marchfeld gelegen etc. [...] als sy die ochssn zu Auspitz genomn hettn [...] Eodem die habn mein hern ain potn geschikcht gen Marchek auch auf kundtschafft der obemeltn veindt [...] als die Ratt mit der tading ains frids hie gelegn sein — PSz 97.
